Fotó: Beliczay László
Ugyan egyre csökken azoknak a kilométereknek száma, amennyivel az idei év végéig várhatóan bővül a romániai autópálya-hálózat, jó hír, hogy amíg nem lesz kétszer ennyi sztráda, nem kívánják fizetőssé tenni a száguldozást.
2018. szeptember 27., 11:422018. szeptember 27., 11:42
Most már kezd biztosnak tűnni, hogy az év végéig az autósok is birtokba vehetik az észak-erdélyi autópálya egy újabb szakaszát:
Ezáltal pedig – mint ismeretes – megnyílhat a forgalom előtt az autópálya-múzeumként emlegetett Magyarnádas – Gyalu-sztrádaszakasz, így további 9,5 kilométerrel bővül a rég várt észak-erdélyi autópálya.
Kevésbé jó hír azonban, hogy ezen a szakaszon kívül csak további mintegy ötven kilométer készül el a közeljövőben, Lucian Șova közlekedésügyi miniszter ugyanis kedd esti sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy az idei év végéig 60 kilométer autópályát adnak át a forgalomnak, esetleg, „ha a dolgok jól alakulnak”, akkor további 20 kilométernyi sztrádán lehet majd közlekedni december 31-éig. Mint részletezte, a legfontosabb sztrádaszakaszok, amelyek az év végéig elkészülhetnek, az a Lugos–Déva-sztráda IV. szakasza, néhány szakasz az Aranyosgyéres–Marosvásárhely részen, illetve az A3-as jelzésű autópálya és a Petricani sugárút kapcsolódása, vagyis Bukarest új kijárata. Azonban
hiszen Narcis Neaga, a CNAIR vezérigazgatója augusztus közepén még egy interjúban arra tett ígéretet, hogy „a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság száz kilométernyi autópálya használatba adásával kíván hozzájárulni a nagy román egyesülés századik évfordulójának megünnepléséhez”.
Öröm viszont az ürömben, hogy egyhamar nem kell fizetnünk a mintegy 750 kilométerre rúgó sztrádahálózat használatáért. Lucian Șova közlekedésügyi miniszter kedden úgy nyilatkozott, hogy a jövőben, európai mintára, autópályadíj bevezetését tervezik, azonban meglátása szerint ezt a rendszert csak akkor kellene bevezetni, amikor az autópálya-hálózat eléri az 1500 kilométert, vagyis a jelenlegi kétszeresét.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!