Fotó: Sándor Csilla
Elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház az üzemanyag pótlólagos jövedéki adóját eltörlő törvénytervezetet. Az adótörvénykönyvet módosító javaslat értelmében 2020. január elsejétől eltörlik az üzemanyag 2017-ben bevezetett pótlólagos jövedéki adóját.
2019. december 04., 15:072019. december 04., 15:07
2019. december 04., 15:092019. december 04., 15:09
A tervezetet 280 képviselő támogatta szavazatával, egy honatya ellene szavazott, ketten tartózkodtak. Az elfogadott tervezet előírja a részmunkaidős szerződések túladóztatásának megszüntetését is. Az erről szóló módosító javaslat értelmében jövő év elejétől a részmunkaidős alkalmazottak bérjárulékait valós fizetésük, nem a bruttó minimálbér alapján számolják ki.
A parlamenti vita során Robert Sighiartău, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője kifejtette, a jogszabály javítani fog úgy a román állampolgárok életszínvonalán, mint a romániai gazdaságon. Emlékeztetett, hogy a pótlólagos jövedéki adó bevezetése mellett érvelők azt ígérték, hogy a pénzt autópályák építésére fordítják, de ez nem történt meg. A részmunkaidős szerződések túladóztatásáról úgy vélekedett, elfogadhatatlan, hogy valaki két óra munkáért nyolc órának megfelelő adót fizessen.
Claudiu Năsui, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozója felidézte, hogy a pótlólagos jövedéki adót eredetileg csak 2017 elejéig akarták fenntartani, és miután a Cioloş-kormány nem hosszabbította meg hatályát, esett az üzemanyagár. A Tudose-kormány azonban ismét bevezette ezt a típusú adót, és ennek általános áremelkedés lett a következménye.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lia Olguţa Vasilescu ugyanakkor kijelentette, a törvénytervezet elfogadásának az lesz a következménye, hogy 4,5 milliárd lejjel kevesebb kerül az államkasszába. Azt is elmondta, miután a részmunkaidős alkalmazottak bérjárulékait a bruttó minimálbér alapján kezdték kiszámolni, néhány hónap alatt közel 300 ezer munkaszerződés került át a szürke gazdaságból a „fehérbe”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes részmunkaidőben dolgozó személyeknek nagyon kevés lesz a nyugdíjuk, annak dacára, hogy ledolgozzák a napi 8-10 órát, mert a szerződésük alapján csak napi 2 órát dolgoznak.
„Ezentúl a munkaidővel arányosan kell a társadalombiztosítási járulékot fizetniük a munkaadóknak az alkalmazottak után. Erről szavazott a képviselőház plénuma, ezáltal visszavezetve egy korábbi változatát a társadalombiztosítási járulék befizetésének, ugyanis eddig a munkaadónak – függetlenül attól, hogy teljes- vagy részmunkaidőben alkalmazott – a teljes munkaidő után kellett befizetnie a tb-járulékot. Az RMDSZ már a kezdetektől ellenezte a teljes munkaidő utáni járulékbefizetést, hiszen ez a rendelkezés diszkriminatív volt, és gyakorlatilag a jóhiszemű vállalkozásokat és alkalmazottakat büntette” – mutatott rá Korodi Attila az RMDSZ közleménye szerint.
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője felhívta a figyelmet: az állam feladata az, hogy megszüntesse a feketemunkát és egy olyan rendszert ültessen gyakorlatba, amely feltérképezi és nyilvántartja a részmunkaidős munkaszerződéseket.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
1 hozzászólás