2010. július 08., 10:052010. július 08., 10:05
A Bizottság által tegnap közzétett elemzés szerint jelen pillanatban minden 65 évesnél idősebb nyugdíjasra négy aktív személy jut, s ez 2060-ra kettőre csökken. Andor László szerint pedig a jelenlegi helyzet jobbá tétele érdekében figyelmesen meg kell vizsgálni az egyensúlyt a professzionális élettartam és a nyugdíjkorhatár között. Ennek értelmében tehát a testület arra készül, hogy minél jobban kitolja az aktív évek számát, hogy az idős lakosságnak minél később kelljen elkezdeni a nyugdíj folyósítását.
Hogy mielőbb gyakorlatba lehessen ültetni az új, hatékonyabb mechanizmusokat, tegnap európai szintű vitát indított az Európai Bizottság a „megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak” lehetőségéről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a nyugdíjrendszer problémáinak megoldását célzó tagállami erőfeszítéseket. A vitát kezdeményező Andor László egy úgynevezett zöld könyvet mutatott be tegnapi sajtótájékoztatóján. Kitért arra, hogy a népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket” – vélekedett Andor.
A munkaügyi biztos arról is beszámolt, hogy több tagállam már konkrét nyugdíjkorhatár-emelési stratégiát mutatott be, amelyek kidolgozásakor a becsült élettartamot vették figyelembe. Franciaország például 2018-ig 60 évről 62-re, Spanyolország és Németország 2029-ig 65-ről 67-re emelné a nyugdíjkorhatárt.
A tegnap elindított európai szintű vitához konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, amely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához. A konzultációs időszak bő négy hónapig tart, és november 15-én ér véget. Az Európai Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedések bizonyulnának a leginkább célravezetőnek.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.