Növekedéssel, munkaerő-bővüléssel és innovációs-technológiai beruházásokkal számolnak a nagy autógyártók és beszállítók Kelet-Közép-Európában; a régió elsősorban az alacsony bérek és a képzett munkaerő miatt vonzó, a legnagyobb kihívást a bizonytalan jogi háttér és az oktatási rendszer jelentik – derül ki a Deloitte idén először összeállított, Automotive felméréséből.
2016. március 24., 14:022016. március 24., 14:02
A tanácsadó cég 8 autógyártó és 72 iparági beszállító döntéshozóinak megkérdezésével végzett közvélemény-kutatást a régió hat országának – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia – autóiparáról.
A válaszadók szerint Bulgária, Magyarország és Románia a többi országnál tudatosabban reagál az új technológiai megoldások bevezetésére. A lokális tényezők közül a kiszámíthatatlan törvénykezési háttér, az infrastruktúra és a logisztika hiányosságai, valamint az oktatási rendszer elmaradottsága jelentik a legnagyobb problémát a versenyképességre nézve. Ez utóbbival szoros összefüggésben a válaszadók 33 százalékának okoz nehézséget a megfelelően képzett munkaerő felkutatása.
Magyarországon és Szlovákiában az állami iskolákkal való együttműködés került a figyelem középpontjába, míg Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában inkább céges továbbképzésekre és saját kézben lévő akadémiák alapítására fordítanak forrásokat.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!