Enyhén, szeptemberhez képest 2,1 százalékkal, azaz 38 lejjel, 1871 lejre nőtt októberben a nettó átlagbér, miközben a bruttó átlagkereset 2594 lej volt. Tavaly októberhez viszonyítva a nettó átlagbér 9,7 százalékkal volt magasabb októberben.
2015. december 08., 18:542015. december 08., 18:54
2015. december 08., 20:432015. december 08., 20:43
A legnagyobb fizetések az idei év tizedik hónapjában az IT-szektorban voltak, ahol elérték a nettó 4483 lejt, a legkevesebbet, 1087 lejt pedig a vendéglátásban dolgozók vihették haza.
Októberben a gazdaság legtöbb ágazatában magasabbak voltak a fizetések, mint egy hónappal korábban. Ez többnyire szezonális prémiumoknak, a visszaosztott nettó profitnak vagy más összegeknek, a jobb megvalósítások díjazásának tudható be – mutatott rá keddi közleményében az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nettó átlagbér leginkább a biztosítások, viszontbiztosítások és nyugdíjalapok (leszámítva az állami nyugdíjalapot) területén nőtt, 8,5 százalékos bővülést jegyeztek, miközben a gyógyszeriparban átlagosan 6,7 százalékkal nőttek a fizetések. 3,5 és 5 százalék közötti bérnövekedést regisztráltak a kutatás-fejlesztésben, a pénzügyi közvetítések (leszámítva a biztosításokat és a nyugdíjalapokat) terén, a fémfeldolgozásban, a kulturális és más szórakoztató ágazatokban, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás terén, a filmiparban, valamint a televíziós műsorok gyártásában.
Az ingatlanközvetítésben, a fémkitermelésben, ruházati cikkek gyártásában, a kőszénkitermelésben, a gépek és berendezések javítása és karbantartása terén, a papírgyártás terén eközben 2 és 3 százalék közötti értékkel nőtt októberben a nettó átlagbér szeptemberhez viszonyítva.
A fizetéscsökkenések mögött a statisztikai intézet közlése szerint az áll, hogy előző hónapban az alkalmazottak szezonális prémiumokat kaphattak vagy különböző összegeket a viszszaosztott nettó profitból vagy más alapokból, vagy éppen díjazták a jobb megvalósításokat. A csökkenés oka lehet továbbá az, ha nem sikerült teljesíteni a termelési vagy bevételi célkitűzéseket, vagy éppen olyan gazdasági ágazatokban történtek alkalmazások, ahol alacsonyak a fizetések.
A legjelentősebb, 25,2 százalékos csökkenést a nyers kőolaj és földgáz kitermelése terén jegyezték, majd 10–18 százalékos visszaeséssel a kőolaj feldolgozása nyomán készülő termékeket előállítók, valamint a légi közlekedés következik. Szeptemberhez képest 2 és 3,5 százalékkal vihettek kevesebbet haza a dohányiparban, a szeszes italok előállítása terén, a számítógépgyártásban, az elektronikai és optikai gépek gyártása terén dolgozók.
A közszférában, az egészségügyben és a szociális ellátásban 16,7 százalékkal nőttek a fizetések, miután alkalmazták a 2015/35-ös számú sürgősségi kormányrendeletet. Az oktatásban dolgozók átlagosan 3,9 százalékkal vihettek többet haza az órabéreknek köszönhetően, a közigazgatásban eközben 0,7 százalékos fizetésnövekedést jegyeztek.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!