2010. október 13., 10:112010. október 13., 10:11
A vizsgálat során 12 350 alkalmazottal beszélgettek el, akik 102 különböző – autóipari, pénzügyi, termelői, orvosi vagy kereskedelmi – társaságnál dolgoznak. Az elemzés készítői arra is rámutatnak, hogy a bérek nem feltétlenül a fizetésemeléseknek köszönhetően nőttek, hanem nagyon sok cég kötötte az elmúlt időszakban a jövedelmet a cég vagy éppen a munkavállaló teljesítményéhez. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy tavaly szeptemberhez képest az idei év első kilencedik hónapjára a prémiumok összege 48 százalékkal nőtt.
A vizsgálat során a szeptemberi adatokat nemcsak az egy évvel korábbival vetették össze, hanem a januárban regisztráltakhoz is viszonyítottak. Ebből az összehasonlításból az derül ki, hogy az év első kilenc hónapja alatt a magánszférában dolgozók mintegy két százaléka morzsolódott le, az egy főre eső átlagjövedelem 4 százalékkal bővült, miközben a prémiumok 38 százalékkal nőttek. Tovább csökkent eközben szeptember folyamán az alkalmazottak fluktuációja: az előző év hasonló periódusához képest 92 százalékos, míg januárhoz viszonyítva is 77 százalékos a visszaesés.
A szakemberek szerint ezek az adatok azt támasztják alá, hogy ha valamivel kisebb mértékben is, de az emberek a jelenlegi gazdasági körülmények között még mindig félnek váltani, azonban azt is illusztrálják, hogy a bérek növekedése végett többen maradnak hűségesek ahhoz a céghez, ahol dolgoznak. Tavaly szeptemberhez képest azonban 38 százalékkal csökkent a túlórák száma, a visszaesés januárhoz viszonyítva is 27 százalékos.
A kormány által bevezetett szigorítások révén eközben egy év alatt mintegy 40 százalékkal csökkent a betegszabadságnapok száma is, még januárhoz viszonyítva is 23 százalékkal kevesebb szabadnapot vettek ki idén szeptemberben betegségre hivatkozva az alkalmazottak. Az elemzés készítői szerint egyébként nemcsak a törvényi szigorítás vezetett ez utóbbi adat ilyenszerű alakulásához, hanem az is, hogy sokan viszonyulnak már másképp munkahelyükhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok