Fotó: A szerző felvétele
2011. április 27., 09:062011. április 27., 09:06
A 2007–2013-as költségvetési periódusban 69 millió euró hívható le ebből a forrásból, melyre az EU-tagországok Ukrajnával határos régióiból lehet pályázni, illetve Ukrajna északnyugati részéből. A lehetőség nyitva áll önkormányzatok, közintézmények, civil szervezetek, oktatási intézmények és egyházak előtt is, sőt a négy ország közlekedési minisztériumai is részt vesznek a nagyobb fejlesztésekben.
Romániából teljes jogú megyeként Szatmár és Máramaros szerepel, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bosod-Abaúj-Zemplénből várják a kérelmeket, Szlovákiában a kassai és az eperjesi régió kedvezményezett, míg Ukrajnából a kárpátaljai, illetve az ivano-frankivski régió szereplői pályázhatnak. Danku Pál, a program romániai tájékoztató irodájának vezetője szerint a legnagyobb összegeket a minisztériumok kapják a határátkelők fejlesztésére, de számos kulturális kezdeményezésre is ítéltek meg támogatást, továbbá gazdaságfejlesztési, természetvédelmi és katasztrófavédelmi kezdeményezések is kapnak pénzt.
A munka tulajdonképpen most indul, ugyanis lassan a végére érnek a szerződéskötéseknek az első forduló közel ötven nyertes projektje esetében. A minisztériumi pályázatokból jelentős fejlesztéseket terveznek a Szatmár megyei Halmi és az ukrajnai Nevetlenfalu közötti határátkelőnél, melynek révén a teherforgalom mellett a beléptetést is gördülékenyebbé teszik. Több magyar–ukrán átkelőnél is dolgoznak majd, továbbá a szlovák–ukrán határszakaszon is javítják az átkelés feltételeit. Máramaros megyében támogatják egy hucul kulturális központ létesítését, továbbá ugyancsak Máramarosban kialakítanak egy ukrán kulturális központot is. Románia észak-nyugati részében egyébként körülbelül 40 ezer, magát ukránnak valló lakost tartanak nyilván, melybe a huculok is beletartoznak. Danku Pál szerint magyar kulturális szervezetek is élénken érdeklődnek a program iránt, így a következő elbírálások során valószínűleg magyar kulturális projektekre is ítélnek meg támogatást.
Az első fordulós nyertesek között voltak közös hulladékgazdálkodási kezdeményezések, valamint környezetvédelmi projektek is. A katasztrófavédelem terén pedig az árvízmegelőzésre helyezték a hangsúlyt, itt szlovák–ukrán és magyar–ukrán kezdeményezéseket támogatnak, többek között egy Beregszász környéki elvezető csatornarendszer kialakítását, mely a Tisza tavalyihoz hasonló áradása esetén lehet különösen hasznos. Kereskedelmi kamarák is pályáztak sikeresen, melynek révén közös adatbázist és tájékoztató rendszert alakítanak ki a munkaerő-kínálatra, valamint az álláslehetőségekre vonatkozóan.
„Nagyon népszerű ez a program, elsősorban azért, mert előfinanszírozású, ami azt jelenti, hogy a pályázók már a szerződéskötéskor megkapják a pénz 80 százalékát, míg például az EU belső határai mentén működő szomszédsági programok esetében a kérelmezőknek meg kell előlegezniük az összeget, ami sok szervezet, intézmény és önkormányzat számára komoly gondot jelent” – véli Danku Pál, aki szerint a második, 14 millió eurós költségvetésű fordulóban körülbelül 100 ezer eurónyi támogatásra érkezett igénylés. Hasonló felzárkóztatási program fut egyébként a lengyel–belorusz–ukrán valamint a román–moldáv–ukrán, határrégiókban is, hasonló költségvetéssel.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
szóljon hozzá!