2010. január 12., 09:442010. január 12., 09:44
Nem mindenkinek kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a szerzői jogdíjasok közül, csupán azoknak, akik nem rendelkeznek munkakönyves állással, nincs semmilyen más jövedelmük, csupán a tevékenységük utáni jogdíjat kapják kézhez – igazította helyre a korábbi információkat tegnap Mihai Şeitan munkaügyi tárcavezető.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt napokban az érintettek körében hatalmas felháborodást váltott ki a tény, hogy az új nyugdíjtörvénynyel a kormány eltörölné azon kedvezményt, amelynek értelmében a szerzői jogdíjakat nem terhelik a nyugdíjalap javára történő levonások. A munkaügyi miniszter ugyanakkor tegnapi sajtónyilatkozatában arra is kitért, hogy a jogszabály csak 2011-től lépne érvénybe, a kormány is csak az elkövetkező hetekben fogja megvitatni az erről szóló törvénytervezetet, s az eredeti elképzelés szerint a jogszabályjavaslat február folyamán kerülne a parlament elé.
Mint Mihai Şeitan részletezte, erre a kitételre azért van szükség, mivel akik csak szerzői jogdíjból élnek, nem fizetnek társadalombiztosítást, tehát időskorukban nem lesznek jogosultak nyugdíjra. A miniszter szerint ugyanakkor még semmi sem végleges. Mint kifejtette, a közeljövőben a témában tárgyalásokat kezdeményeznek a legérintettebb szakmák, így az újságírók, a képzőművészek képviselőivel, szakszervezeteivel.
„Nem kell megijedni. Mi csupán azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy jó lenne, ha mindenkinek, aki dolgozott, biztosítva lenne időskorára a nyugdíja” – részletezte a munkaügyi tárcavezető, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy az intézkedés bevezetésével mekkora összeggel bővülhetne évente a társadalombiztosítási költségvetés, majd ismételten leszögezte, hogy e tekintetben nem is a büdzsé a fontos, hanem az aktív személyek nyugdíjának biztosítása.
Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezető eközben tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezésről még nem is tárgyaltak az általa vezetett minisztériumban, s véleménye szerint egy ilyen intézkedést csak az adó- és illetékrendszer módosításával lehetne életbe léptetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok