2010. augusztus 26., 10:032010. augusztus 26., 10:03
Eközben – mint arról beszámoltunk – a rendszert magát is óriási fejetlenség jellemezte, nagyon sok intézményben néhány nappal korábban az ott dolgozók nem ismerték pontosan a módosításokat, s emiatt volt, hogy egymásnak ellentmondóan tájékoztatták az érdeklődőket.
Látva, hogy különböző okok miatt az érintettek mindössze elenyésző részének sikerült betartania a törvényben rögzített határidőt, Mihai Şeitan munkaügyi miniszter (képünkön) tegnap engedékenynek bizonyult, s közölte, legalább a hét végéig büntetőkamat nélkül be lehet fizetni a járulékokat, illetve szintén megússzák bírság nélkül mindazok, akik határidőn belül nem teljes dokumentációt nyújtottak be, de időközben kiegészítik iratcsomójukat. Ugyanakkor az irodák nyitvatartását is 18 óráról 19 órára hoszszabbították meg. „Csak akkor rovunk ki bírságot, amikor már a rendszer zökkenőmentesen fog működni, illetve ha rosszhiszeműséget tapasztalunk. Teljesen természetes, hogy az embereknek meg kell tanulniuk, hogy kell eljárniuk, s azoknak is tanulniuk kell, akik velük dolgoznak” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Mihai Şeitan azonban „hamis hisztériának” nevezte a sajtó által is felkapott tolongást. Mint mondta, a nyugdíjpénztáraknál, illetve a munkaerő-elhelyező ügynökségeknél minden hónap 24–25-én hasonló tumultus van, ugyanis erre a határidőre kell benyújtaniuk a cégek képviselőinek is a különböző dokumentumokat. A tárcavezető szerint az a fő gond, hogy mindenki az utolsó pillanatra szokta hagyni az ügyintézést.
Ugyanakkor a szakhatóság képviselői tegnap arra is felhívták a figyelmet, hogy a szerződéskötéshez szükséges űrlapok letölthetőek a szakhatóságok honlapjáról, éppen ezért azzal is csökkenteni lehet a sorokat, ha mindenki már kitöltött iratcsomókkal érkezik. Továbbá az illetékesek afelől is megnyugtatni siettek az érintetteket, hogy nem kell majd minden hónapban felkeresniük mindhárom szakhatóságot, mivel valamennyi rendelkezik bankszámlával, amelyre majd utalni lehet a pénzösszeget.
Amint arról beszámoltunk, az új rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozóknak, a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek havi jövedelmük 10,5 százalékát kell befizetniük a nyugdíjpénztárnak, 0,5 százalékot a munkaerő-elhelyező ügynökségnek, 0,85 százalékot pedig az egészségbiztosítási pénztárnak – ez utóbbi nem kötelező, csak azoknak kell befizetniük, akik szeretnének betegszabadságot kivenni, amennyiben az elkerülhetetlenné válik. Minden érintettnek be kell azonban fizetnie a kötelező egészségbiztosítást, ez a jövedelem 5,5 százalékára rúg, de ezt elég negyedévente befizetni. A törvény a befizetés elmulasztása esetén 2500 és 5000 lej közötti pénzbírságot helyez kilátásba.
Az adótörvénykönyvi módosítás egyébként óriási felháborodást váltott ki az egyéni vállalkozók, valamint a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedők körében. Egy, többnyire román újságírókat tömörítő kolozsvári szervezet pedig már be is jelentette, hogy tüntetést szervez.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.