2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek és a kormány képviselői között tavasszal folytatott tárgyalások nyomán született egyezség értelmében július 1-jétől az országos minimálbérnek 540 lejre kellene emelkednie, télen pedig újabb tárgyalások következnének. A szakszervezeti vezetők szerint nem az infláció vagy az alacsony termelés az okai a kormány döntésének, hanem a külföldi befektetők vonzása a cél. Meggyőződésük, hogy a kabinet ebben az esetben is a már bejáratott taktikához folyamodott, azaz olcsó munkaerő ígéretével próbálja csábítgatni a befektetőket. Az érdekvédelmi tömörülések tiltakozásához ez alkalommal a munkáltatói szövetségek is csatlakoztak, úgy értékelve: nagy szükség van a béremelésre.
Petru Dandea, a Cartel Alfa szakszervezeti tömb alelnöke szerint, ha a kabinet kitart az elképzelés mellett, országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, amelyek nagymértékben ronthatják a jelenlegi kormánypárt megítélését a választók előtt. A szakszervezeti vezető ugyanakkor elmondta: meggyőződésük, hogy a béremelések elengedhetetlenek, ha Romániában az európai munkapiaci viszonyokhoz hasonló körülményeket akarnak teremteni. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia alelnöke hozzátette: az érdekvédelmi tömb el tudná fogadni a béremelések október elsejéig történő halasztását, de csak abban az esetben, ha a kormány utána 700 lej fölé emelné a minimálbért. Egyes szakszervezeti vezetők szerint a kormány a minimálbér szinten tartásával próbálja ellensúlyozni, hogy nem tudott gátat szabni az élelmiszerek és a energiahordozók jelentős drágulásának és az ennek következtében meglendült inflációnak.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.