2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek és a kormány képviselői között tavasszal folytatott tárgyalások nyomán született egyezség értelmében július 1-jétől az országos minimálbérnek 540 lejre kellene emelkednie, télen pedig újabb tárgyalások következnének. A szakszervezeti vezetők szerint nem az infláció vagy az alacsony termelés az okai a kormány döntésének, hanem a külföldi befektetők vonzása a cél. Meggyőződésük, hogy a kabinet ebben az esetben is a már bejáratott taktikához folyamodott, azaz olcsó munkaerő ígéretével próbálja csábítgatni a befektetőket. Az érdekvédelmi tömörülések tiltakozásához ez alkalommal a munkáltatói szövetségek is csatlakoztak, úgy értékelve: nagy szükség van a béremelésre.
Petru Dandea, a Cartel Alfa szakszervezeti tömb alelnöke szerint, ha a kabinet kitart az elképzelés mellett, országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, amelyek nagymértékben ronthatják a jelenlegi kormánypárt megítélését a választók előtt. A szakszervezeti vezető ugyanakkor elmondta: meggyőződésük, hogy a béremelések elengedhetetlenek, ha Romániában az európai munkapiaci viszonyokhoz hasonló körülményeket akarnak teremteni. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia alelnöke hozzátette: az érdekvédelmi tömb el tudná fogadni a béremelések október elsejéig történő halasztását, de csak abban az esetben, ha a kormány utána 700 lej fölé emelné a minimálbért. Egyes szakszervezeti vezetők szerint a kormány a minimálbér szinten tartásával próbálja ellensúlyozni, hogy nem tudott gátat szabni az élelmiszerek és a energiahordozók jelentős drágulásának és az ennek következtében meglendült inflációnak.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
Ahhoz képest, hogy milyen villanyárak voltak két-három évvel ezelőtt, a most ajánlott díjszabások nagyon barátságosnak tűnnek, jókor liberalizálják a villamosenergia-piacot – jelentette ki a Krónikának Nagy-Bege Zoltán energetikai szakértő.
Amennyiben Romániát augusztusban leminősítik, és bekerül a befektetésre nem ajánlott, vagy bóvli (angolul junk) minősítésű országok sorába, a 2009-eshez hasonló helyzet alakulna ki – figyelmeztet Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.