A LED-es közvilágítással is sok pénzt megtakarítanak a települések
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi városokban is készülnek a stratégiák az energiamegtakarításra. A lapunk által megszólaltatott önkormányzati vezetők egybehangzóan kijelentették, hogy a tanintézetekben nem fognak spórolni, az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket ugyanúgy fűtik, mint eddig, a számlákat kifizetik. Megszorításokat tulajdonképpen sehol nem terveznek, de figyelnek arra, hogy ne legyen pazarlás, feleslegesen ne égjenek a lámpák, ne fűtsék olyan mértékben az irodákat, hogy aztán szellőztetni kelljen, mert elviselhetetlen a hőség.
2022. szeptember 29., 08:202022. szeptember 29., 08:20
2022. szeptember 29., 08:362022. szeptember 29., 08:36
Nem csak a háztartási fogyasztókat és a cégek vezetőit foglalkoztatja mostanság, hogy az energiaárrobbanást követően miként csökkentsék a fogyasztásukat, ezáltal a várható számlák összegét, az önkormányzatok is stratégiával készülnek válaszolni a kialakult helyzetre. Az energiaár-korlátozás és -kompenzálás nélkül az önkormányzatok sem boldogulnának, így a konkrét döntések, intézkedések előtt megvárják, miként módosítja a parlament az erről szóló, 2022/119-es sürgősségi rendeletet, és a kedvezményezettek körébe bekerülnek-e az önkormányzati cégek, a tömegközlekedés, a hulladékgazdálkodás, a szabadidős és sportlétesítmények működtetői. Körvonalazódik egyébként, hogy ha spórolni kell, ez utóbbiak tevékenységét korlátozhatják.
Mint ismeretes, az Európai Unió felszólította a tagállamokat, hogy igyekezzenek beosztani a gázkészleteiket, az uniós törekvések 15 százalékos megtakarítást irányoznak elő.
Prágában is bejelentették már, hogy a korábbinál jóval korábban kapcsolják ki a díszkivilágítást a belvárosban. Romániában Buzău önkormányzata jelentette be nemrég, hogy leállította a szökőkutakat, a parkokban éjfél után lekapcsolják a világítást, a tanintézetekben tanítás után és hétvégére leállítják a kazánokat.
„A tanintézetekben semmiképp nem szeretnénk spórolni, a gyerekek nem fázhatnak az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben” – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette,
„Ha erre vonatkozóan lesz országos szabályozás, annak alávetjük magunkat, de az önkormányzat ilyen döntést semmilyen körülmények között nem kezdeményez” – mondta a polgármester. Arra is kitért, hogy a már felújított tanintézetekben sokkal alacsonyabb a fogyasztás, mint azokban, amelyek még felújítás előtt állnak, de ez az állam és az önkormányzat problémája, minden osztályteremben egyforma melegnek kell lennie akkor is, ha még nem cserélték le a nyílászárókat.
Antal Árpád elmondta, egyelőre nem tudják, hogy az energiaár-kompenzálás mire terjed ki, miként dönt a parlament. Ígéretet kaptak, hogy a tömegközlekedés, a víz- és csatornaszolgáltatás benne lesz a kedvezményezettek körében, ellenkező esetben jelentős mértékben kellene növelni ezeknek a szolgáltatásoknak az árát.
A közvilágítást eközben nagymértékben felújították, energiatakarékos égőket használnak, így ezen a téren a fogyasztást már nagymértékben lecsökkentették. Az önkormányzatnak napelemparkja is van, egyelőre a jogszabályok értelmében az ott megtermelt energiát nem tudják felhasználni, de tervezik a rendszer bővítését, és ha a törvény lehetővé teszi, hogy fel is használják az energiát, az jelentős spórolást eredményez majd.
Biztosítjuk az iskolák működését a téli szezonban – ígéri Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfői Facebook-posztjában.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere lapunknak kifejtette, a kormánynak be kell avatkoznia ezekbe a folyamatokba, energiaár-plafon nélkül ugyanis nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Felméréseik szerint a rögzített földgázárakkal a város ötven tanintézetében az október és március közötti fűtésszezonban 1,5 millió lejjel kell többet fizetni, mint a korábbi években,
A szatmári megyeszékhelyen jelenleg zajlik a felmérés, hogy az előző évek fogyasztása alapján milyen költségekre számíthatnak, bár – amint a polgármester elmondta – ez csalóka lehet, hiszen a pandémia éveiben online zajlott az oktatás, a színház, a filharmónia sem működött. Első körben azt térképezik fel, hogy mennyi pluszköltségük lesz a szubvencionált árakkal. Ezzel párhuzamosan a nagy energiafogyasztóknál alternatív energiaforrásokat terveznek, területeket azonosítanak be, vásárolnak napelempark telepítésére. „Ezek időigényes projektek, az átállást nem lehet túlságosan siettetni, mert az a piac torzulását eredményezheti, például túlságosan megdrágulnak a napelemek” – mutatott rá Kereskényi Gábor.
Ugyanakkor az önkormányzatnál és az alárendelt intézményeknél sokkal szigorúbban ellenőrzik az energiafogyasztást, hogy elejét vegyék a pazarlásnak.
– szögezte le a polgármester. Hangsúlyozta, „épelméjű” stratégia kell a kormány részéről, az energiaár-plafont tartani kell, különben az önkormányzatok nem tudják kifizetni az elszabadult árakat.
Elfogadta kedden a szenátus az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet, bővítve a kedvezményezettek körét. A jogszabályt 86 szenátor támogatta, 36-an tartózkodtak a szavazáskor.
Csíkszeredában is zajlik a számolgatás, a takarékossági stratégia előkészítése, mindenkivel egyeztetnek, miként lehet csökkenteni a fogyasztást, de addig nem tudnak döntést hozni, amíg a parlament nem fogadja el az energiaár-támogatási rendszert szabályozó törvényt. Korodi Attila polgármester lapunknak kifejtette, a közműrendszerek – a távfűtés, a hulladékgazdálkodás, a csatorna- és ivóvíz-szolgáltatás, a sport- és szabadidős létesítmények – nem kerülnek be a támogatottak keresztmetszetébe, emiatt jelentősen drágítani kell ezeket a közszolgáltatásokat. A székelyföldi megyeszékhely elöljárója elmondta,
A gyerekek nem fázhatnak. Az önkormányzatok nem szeretnék letekerni a fűtést az iskolákban, óvodákban
Fotó: Haáz Vince
A tanintézetek esetében fel sem merül, hogy ne ugyanúgy fűtsenek, mint eddig, viszont arra kértek mindenkit, hogy „értelmesen” szervezzék meg a tevékenységeket. Csíkszeredában földgázzal fűtött és távhőrendszeren levő tanintézetek is vannak, igyekeznek optimalizálni a fogyasztást, arra törekednek, hogy éjszaka szinten tartsák a hőmérsékletet, de ne fűtsenek feleslegesen. „Ez már a tavaly is így működött, hiszen már akkor érzékelhető volt az energiadrágulás” – nyilatkozta a Krónikának Korodi Attila.
Kolozsváron felkérték az önkormányzat és az alárendelt intézmények alkalmazottait, hogy a lehetőségek szerint takarékoskodjanak, bánjanak gazdaságosan a fogyasztókkal. Oláh Emese alpolgármester lapunknak kifejtette, ez azt jelenti, hogy
„Egyelőre nem alkalmaz megszorításokat az önkormányzat. Vizsgáljuk, hogy a tanintézetek esetében milyen stratégiát tudunk alkalmazni, hogy csökkentsük a fogyasztást” – mutatott rá Oláh Emese.
Nagyváradon is készül még a stratégia, így konkrét intézkedésekről egyelőre nem tudtak beszámolni a városháza illetékesei. Információink szerint viszont az már biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi díszkivilágítás kisebb területet ölel majd fel, várhatóan csak a belvárost borítják majd be ünnepi fények.
Az eddigi 23 óra helyett már 21.30 órakor lekapcsolják a prágai műemlékek és egyéb ikonikus épületek, látnivalók díszkivilágítását energiatakarékossági indokkal – jelentette be kedden a városüzemeltetésért felelős önkormányzati cég, a THMP.
Nemcsak a párizsi Eiffel-torony, hanem a Louvre múzeumának és a versailles-i kastélynak a díszkivilágítását is a megszokottnál korábban lekapcsolják. A jelképes intézkedés a lakosságot is energiatakarékosságra ösztönzi.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!