Az „Egyesülés” autópálya tervezett nyomvonala
Fotó: Pro Infrastructura Egyesület
Elméletileg lenne pénz a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, A8-as autópálya megépítésére, ezért úgy tűnik, már csak akarat kell a bukaresti hatóságok részéről a folyamat elindítására.
2018. november 09., 12:512018. november 09., 12:51
Lenne miből finanszírozni a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, A8-as autópálya megépítését, ám a bukaresti kormánynak ehhez össze kell állítania a szükséges dokumentációt – nyilatkozta egybehangzóan Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
A pénzügyi tárca vezetője újságírói kérdésre csütörtökön leszögezte,
Mint rámutatott, éppen ezért az Országos Közútkezelő Társaságnak (CNAIR) el kell készítenie a dokumentációt, aztán megvizsgálhatják a finanszírozási lehetőségeket. Teodorovici európai uniós forrásokat, az Európai Újjáépítési Bankot (EBRD), az Európai Befektetési Bankot egyaránt említette, és a magántőke bevonásának a lehetőségét is szóba hozta az újságírói kérdésre adott rövid válaszában.
Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez.
Egy nappal korábban Corina Creţu pedig – cáfolva a sajtóban szárnyra kapott híreszteléseket – leszögezte:
Ugyanakkor az EU-biztos is emlékeztetett, hogy a román hatóságok felelőssége a vonatkozó dokumentáció összeállítása. „A Marosvásárhely–Jászvásár sztráda megépítésének részfinanszírozására lehívhatók EU-források, mivel része a TEN-T hálózatnak és benne van a közlekedési mestertervben” – idézi az Agerpres hírügynökség a román biztost.
Amint arról beszámoltunk, szerdán döntéshozó házként elfogadta a képviselőház az Egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.
A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több egy politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.
A napokban azonban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező A13-as jelzésű, Brassó–Bákó útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő, (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!