Mit lép a kormány?

A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.

Azt, hogy mit fognak lépni, nehéz lenne megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy a napokban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy

állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei szerint azonban Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.

Az ALDE zsarolni próbál

Jó hír lehet viszont, hogy a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselői szerdán nemcsak hogy megszavazták a sztráda megépítéséről szóló törvénytervezetet, hanem teljes mellszélességgel kiálltak mellette. Varujan Vosganian, az alaku­lat alelnöke ugyanis a parlamenti felszólalásában bejelentette:

Hozzátette: hasonló állásponton vannak valamennyi párt moldvai honatyái. Vosganian megjegyezte ugyanakkor, hogy bár a szociálliberális kabinet emeli a fizetéseket és a nyugdíjakat, a közvélemény kezdi az autópálya-kilométerek száma alapján megítélni a kormányokat.

A törvény még nem garancia

„Meglepő, hogy törvénnyel döntenek egy nagyberuházásról, de Ausztriában ez megszokott, és Romániában is volt erre példa a két világháború között” – jelentette ki szerdán megkeresésünkre Benedek Zakariás képviselő. Az RMDSZ közlekedési ügyekért felelős szakpolitikusa rámutatott, azért volt szükség erre a törvényre, mert a beruházással csak húzzák az időt a kormányok, az utóbbi 10-12 évben több tízmillió eurót költöttek hatástanulmányokra, majd azokat is leállították, „fejetlenség uralkodott”, végül 2016-ban a Cioloș-kormány már egyértelműen a 2021–2030-as időszakra halasztotta a folyamat elkezdését. „Megvan a törvény. Ez természetesen még mindig nem garancia arra, hogy be is tartják, hiszen Romániában sok jogszabály jut erre a sorsra, de remélem, hogy nem annyira komolytalan a kormány, hogy egy törvényt félreseperjen” – értékelt a képviselő.
Emlékeztetett,

„A parlamentnek oda kell figyelnie, hogy a 2019-es évi költségvetésben meglegyen az összeg a tanulmányra. Ezek után esély van arra, hogy 2020-ban kiírják a versenytárgyalást a kivitelezésre, még ha szakaszokra is felosztva” – fogalmazott Benedek Zakariás. Úgy véli, ha minden szereplő komolyan veszi a feladatát, reálisan nyolc év múlva már lehet közlekedni ezen az autópályán.

Ami még hiányzik

A szakpolitikus is elismeri ugyanakkor, hogy ehhez meg kell lennie az akaratnak és a pénznek a közlekedési minisztériumban, a parlament ennek érdekében úgy tud nyomást gyakorolni, hogy él az ellenőrzési hatáskörével, behívja a felelősöket, majd nyilvánosság elé tárja, hogy milyen stádiumban van a beruházás. Benedek Zakariás úgy véli, az Európai Unióban vannak pénzek a nagyinfrastruktúra-fejlesztésre, de ha mégsem, a törvénybe a közlekedésügyi bizottság belevitte, hogy az autópálya a magánszféra bevonásával is megvalósítható.

Arra a sajtóértesülésre vonatkozó kérdésünkre, miszerint az EU várhatóan nem ad pénzt erre a sztrádára, mert a hatástanulmányok szerint nem lenne kellőképpen kihasznált, a szakember leszögezte, nem tartja relevánsnak az eddigi hatástanulmányokat. Arra is rámutatott, hogy például a Brassó–Comarnic-autópálya hatástanulmányában is az szerepel, hogy a beruházás 40 év alatt térülne meg, ami furcsa a Prahova völgyében zajló forgalmat figyelembe véve. Benedek Zakariás kifejtette,

Hangsúlyozta, a Székelyföld számára is fontos, hiszen északi része becsatolódik, így a beruházók is jobban eljutnak a térségbe, és a termékeket is könnyebben el lehet juttatni külföldre. „Romániának legalább 4000-4500 kilométer autópályára lenne szüksége, hogy az ország, a gazdaság megfelelően működjön, jelenleg 758 kilométer van, tehát még rengeteg a tennivaló” – szögezte le a szakpolitikus.

Perrel fenyegető civilek

Ha már megvan a törvény, nem hagynák veszni a dolgot a Vásárhelyt Jászvásárral összekötő sztrádáért rendszerint síkra szálló, tüntetéseket is szervező civil szervezetek sem: az Együtt az A8-as autópályáért és a Moldva autópályát akar Egyesület már szerdán, a parlamentben bejelentette, amennyiben a kormány nem valósítja meg az egyesülésről elnevezett, Marosvásárhely–Jászvásár-autópályát, beperelik. Leszögezték egyúttal, hogy nem akarnak olyan kormányt, amelyik ellenségesen viszonyul Moldvához.

Amint arról több ízben is írtunk, a Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő (és a Moldovai Köztársaság határáig vezető) A8-as autópálya megépítése már egy évtizede szerepel Bukarest távlati tervei között.