A Marosvásárhely–Jászvásár-sztrádáért kiálló civil szervezetek készek beperelni a kormányt, ha nem lát munkához
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez, kérdés, hogy az ALDE szerdai, már-már zsarolónak mondható kiállása eredményre vezet-e.
2018. november 08., 08:072018. november 08., 08:07
2018. november 08., 08:102018. november 08., 08:10
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a képviselőház az egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabály-javaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.
A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.
Azt, hogy mit fognak lépni, nehéz lenne megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy a napokban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy
állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei szerint azonban Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Jó hír lehet viszont, hogy a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselői szerdán nemcsak hogy megszavazták a sztráda megépítéséről szóló törvénytervezetet, hanem teljes mellszélességgel kiálltak mellette. Varujan Vosganian, az alakulat alelnöke ugyanis a parlamenti felszólalásában bejelentette:
Hozzátette: hasonló állásponton vannak valamennyi párt moldvai honatyái. Vosganian megjegyezte ugyanakkor, hogy bár a szociálliberális kabinet emeli a fizetéseket és a nyugdíjakat, a közvélemény kezdi az autópálya-kilométerek száma alapján megítélni a kormányokat.
„Meglepő, hogy törvénnyel döntenek egy nagyberuházásról, de Ausztriában ez megszokott, és Romániában is volt erre példa a két világháború között” – jelentette ki szerdán megkeresésünkre Benedek Zakariás képviselő. Az RMDSZ közlekedési ügyekért felelős szakpolitikusa rámutatott, azért volt szükség erre a törvényre, mert a beruházással csak húzzák az időt a kormányok, az utóbbi 10-12 évben több tízmillió eurót költöttek hatástanulmányokra, majd azokat is leállították, „fejetlenség uralkodott”, végül 2016-ban a Cioloș-kormány már egyértelműen a 2021–2030-as időszakra halasztotta a folyamat elkezdését. „Megvan a törvény. Ez természetesen még mindig nem garancia arra, hogy be is tartják, hiszen Romániában sok jogszabály jut erre a sorsra, de remélem, hogy nem annyira komolytalan a kormány, hogy egy törvényt félreseperjen” – értékelt a képviselő.
Emlékeztetett,
„A parlamentnek oda kell figyelnie, hogy a 2019-es évi költségvetésben meglegyen az összeg a tanulmányra. Ezek után esély van arra, hogy 2020-ban kiírják a versenytárgyalást a kivitelezésre, még ha szakaszokra is felosztva” – fogalmazott Benedek Zakariás. Úgy véli, ha minden szereplő komolyan veszi a feladatát, reálisan nyolc év múlva már lehet közlekedni ezen az autópályán.
A szakpolitikus is elismeri ugyanakkor, hogy ehhez meg kell lennie az akaratnak és a pénznek a közlekedési minisztériumban, a parlament ennek érdekében úgy tud nyomást gyakorolni, hogy él az ellenőrzési hatáskörével, behívja a felelősöket, majd nyilvánosság elé tárja, hogy milyen stádiumban van a beruházás. Benedek Zakariás úgy véli, az Európai Unióban vannak pénzek a nagyinfrastruktúra-fejlesztésre, de ha mégsem, a törvénybe a közlekedésügyi bizottság belevitte, hogy az autópálya a magánszféra bevonásával is megvalósítható.
Arra a sajtóértesülésre vonatkozó kérdésünkre, miszerint az EU várhatóan nem ad pénzt erre a sztrádára, mert a hatástanulmányok szerint nem lenne kellőképpen kihasznált, a szakember leszögezte, nem tartja relevánsnak az eddigi hatástanulmányokat. Arra is rámutatott, hogy például a Brassó–Comarnic-autópálya hatástanulmányában is az szerepel, hogy a beruházás 40 év alatt térülne meg, ami furcsa a Prahova völgyében zajló forgalmat figyelembe véve. Benedek Zakariás kifejtette,
Hangsúlyozta, a Székelyföld számára is fontos, hiszen északi része becsatolódik, így a beruházók is jobban eljutnak a térségbe, és a termékeket is könnyebben el lehet juttatni külföldre. „Romániának legalább 4000-4500 kilométer autópályára lenne szüksége, hogy az ország, a gazdaság megfelelően működjön, jelenleg 758 kilométer van, tehát még rengeteg a tennivaló” – szögezte le a szakpolitikus.
Ha már megvan a törvény, nem hagynák veszni a dolgot a Vásárhelyt Jászvásárral összekötő sztrádáért rendszerint síkra szálló, tüntetéseket is szervező civil szervezetek sem: az Együtt az A8-as autópályáért és a Moldva autópályát akar Egyesület már szerdán, a parlamentben bejelentette, amennyiben a kormány nem valósítja meg az egyesülésről elnevezett, Marosvásárhely–Jászvásár-autópályát, beperelik. Leszögezték egyúttal, hogy nem akarnak olyan kormányt, amelyik ellenségesen viszonyul Moldvához.
Amint arról több ízben is írtunk, a Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő (és a Moldovai Köztársaság határáig vezető) A8-as autópálya megépítése már egy évtizede szerepel Bukarest távlati tervei között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!