Nem mondott le az állam az alternatív energiaforrások, főként a palagáz kitermeléséről Románia területén annak ellenére, hogy az amerikai Chevron nagyvállalat, amely az országban eddig egyedüliként végzett feltárómunkát, egy évvel ezelőtt felfügesztette romániai tevékenységét, amit azzal indokolt, hogy nem talált olyan lelőhelyet, amelynek kitermelése kifizetődő volna.
2016. március 01., 19:152016. március 01., 19:15
2016. március 01., 19:502016. március 01., 19:50
Az energiaügyi minisztérium nemrég közzétett országos energetikai stratégiájának kivonata alapján azonban úgy tűnik, hogy a kormány mégsem hagyná érintetlenül a földben rejlő természeti kincseket – számolt be a Profit.ro hírportál.
A dokumentum szerint a nem hagyományos energiaforrások tekintetében Románia még a kutatások elején tart, így a potenciális lelőhelyek méretét csak alapos feltárómunka nyomán lehet megbecsülni. A nem szokványos gázok kitermelése azonban azt feltételezi, hogy a tevékenységet „mindegyik érintett fél és a nagyközönség” is elfogadja, ehhez pedig a stratégia kivonata szerint széles körű tájékoztatásra és közvitára van szükség. „Mindemellett olyan törvényt is kell hozni, amellyel a kitermelői tevékenység által negatívan érintett közösségeket pénzügyileg kárpótolni lehet” – áll a dokumentumban.
Az érintett közösségek kárpótlásának ötlete nem először merül fel a közbeszédben: 2014-ben az akkor miniszterelnök Victor Ponta nyilatkozta azt, hogy a palagáz és a földgáz kitermeléséből származó bevételek – amik egyébként teljes mértékben az államkasszába folynak bele – egy része kerüljön a helyi önkormányzatokhoz. Az ötlet ugyanakkor Klaus Johannis államfő államelnöki választási programjában is szerepelt, eszerint a kitermelést folytató vállalatoktól származó jövedelem egy része a helyi közösségekhez, illetve az érintett földtulajdonosokhoz került volna.
A Profit.ro megjegyzése szerint egyébként a korábban Johannis által vezetett Nagyszebenben az állami Romgaz kőolajipari vállalat komoly földgázkitermelő tevékenységet folytat. Az államfő az államelnöki kampányban úgy fogalmazott: szükségesnek tartja, hogy az ország energetikai függetlenségének megvalósításába jobban bevonják a helyi közösségeket. 2011 végén az Emil Boc vezette kormány is a helyiek kárpótlására vonatkozó sürgősségi rendelet elfogadására készült, de erre végül nem került sor.
Az amerikai Chevron olajipari óriás körülbelül egy éve, tavaly februárban jelentette be, hogy kivonul a Románia területén koncesszióba vett területekről, indoklásuk szerint ugyanis a feltárás során nem találtak anyagilag kifizetődő nagyságú palagázlelőhelyet. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a nagyvállalat döntéséhez az is hozzájárult, hogy a megelőző hónapokban a Vaslui megyei Pungeşti településen, ahol feltárómunkát végeztek, több alkalommal is nagyszabású megmozdulásokat szerveztek a tevékenységet ellenző helyiek, akik mellett a környezetvédő szervezetek is kiálltak.
A Chevron ugyanis egy éve már arra készült, hogy a település közelében elhelyezi az első szondáját, amivel megkezdheti a palagáz kitermelését, ehhez a szükséges engedélyeket is beszerezte, a lakosok azonban a helyszínre vonultak és napokig ottmaradtak, így sikerült megakadályozniuk a beruházást.
Az energiaügyi minisztérium most közzétett kivonata éppen az Amerikai Egyesült Államok energetikai ügynökségének egy 2013-as jelentésére hivatkozik, amelyben arról értekeztek, hogy Románia jelentős mennyiségű palagáztartalékkal rendelkezik, sőt egyenesen a harmadik helyen áll az Európai Unióban ebben a tekintetben.
A szaktárca a kivonatban arra is kitér, hogy a hidraulikus repesztést feltételező kitermelői tevékenység összeegyeztethető az EU környezetvédelemre vonatkozó előírásaival, ugyanakkor megjegyzik, hogy uniós szinten egyelőre nincs kifejezetten az eljárásra vonatkozó szabályzat. A hidraulikus repesztés során egyébként (leegyszerűsítve) hatalmas nyomás által több millió liter sós vizet és homokot, valamint kémiai vegyületet juttatnak a föld alá, ennek nyomán szétzúzzák a föld alatti köveket, így gáz szabadul fel.
Amint arra nemzetközi szervezetek is több ízben figyelmeztettek: fennáll annak a veszélye, hogy az eljárás során például szennyeződik a víz, illetve felerősödik a szeizmikus mozgás, ami földrengésekhez vezethet.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!