Számos erdélyi biotermelő sikertörténetté fejlesztette a biogyümölcs termesztését
Fotó: Kristó Róbert
Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre, az ország legnagyobb bioegyesületének, a Bioterrának az elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.
2018. november 01., 09:362018. november 01., 09:36
2018. november 01., 10:342018. november 01., 10:34
„Amikor a kilencvenes évek derekán egy svájci biogazda barátommal beléptünk a tordai mezőgazdasági kutatóállomás igazgatójához, hogy együttműködését kérjük az éppen alakulóban levő erdélyi biotermesztési mozgalomhoz, végig sem hallgatta a mondandónkat. Szinte kitessékelt az irodájából, hogy a faekék világába akarjuk visszavinni a mezőgazdaságot” – emlékezik vissza a kezdetekre Albert Imre magyarlónai gazdálkodó, agrármérnök, Románia első hivatalosan bejegyzett bioegyesületének, a Bioterrának az elnöke. A sors iróniája, hogy a szóban forgó tordai kutatómérnök – a kolozsvári agrártudományi egyetem több oktatójához hasonlóan – jó ideje a biomozgalom lelkes támogatójává vált.
Az utóbbi húsz évben óriási fejlődésen esett át a romániai biotermesztés. Míg 2000-ben alig 2000 hektárnyi, biotermesztésre jegyzett területet tartottak nyilván az országban, addig idén 280 ezer hektáron termeszt biominőségű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és gyógynövényt mintegy 9 ezer, hivatalosan bejegyzett biogazda.
A bărăgani és a dobrudzsai biotermelők elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót és repcét szállítanak nagy mennyiségben nyugat-európai országokba, az erdélyi zöldség- és gyümölcstermesztők termékei pedig bekerülnek az áruházláncok kínálatába, vagy maguk dolgozzák fel terményeiket. „Itthon is egyre nő a kereslet a biotermékek iránt, így nem marad a gazdák nyakán a termék, a tömegtermékeknél jobb áron tudják értékesíteni” – magyarázza Albert Imre.
A biotermesztés területén 2010-ben következett be az első bumm, amikor a bukaresti mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a termelők 5 hektár területig 1500 euró támogatást igényelhetnek. Az erre szánt 4,1 millió eurós keret azonban kevésnek bizonyult, a szakminisztérium nem számított a nagy túljelentkezésre, így a több ezer gazda végül kétszáz eurót kapott fejenként, az eredeti összeg kevesebb mint egyhetedét. Akkor már nem volt visszaút, az emberek öt évre kötelezték el magukat a biogazdálkodásra való felkészülés mellett, de 2015-ben a gazdák zöme többé nem folytatta.
Jöttek azonban helyettük mások, akik komolyan gondolták, hogy ennek a gazdálkodási formának jövője van. Közben megjelent a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) új támogatási kerete, amely sokkal kedvezőbb volt a rendszerben maradó gazdák és az újonnan beiratkozó termelők számára.
A gyümölcstermesztésre igényelhető 500 eurós hektáronkénti szubvenció országszerte egyre több biofarm létrejöttét támogatja.
„Sok gyümölcstermesztőt ismerek, akik számára sikertörténetté vált a biogyümölcs, többen exportálják is. A mostani uniós szubvenció annyira vonzó, hogy a biotermesztés ellenőrzésére kifizetett összegekkel együtt is megéri ebbe fektetni” – magyarázza a Kolozs megyei szakember. Aki nemcsak az első romániai bioegyesületet hozta létre magyarországi és svájci segítséggel, hanem Ecoinspect néven az első ellenőrző és bio-minősítő céget is, amelyet még az Egyesült Államokban jegyeztek be a nemzetközi nyilvántartásba, majd utólag Romániában, amikor nálunk is megalakult az a fórum, amelyik az ilyen szervezetek működését szabályozza. Jelenleg 14 ilyen szervezet tevékenykedik az országban: feladatuk a biogazdálkodást folytató gazdaságok rendszeres ellenőrzése, hogy ne legyen visszaélés.
Az Ecoinspect előtt magyarországi, németországi és svájci bioszervezetek jóváhagyásával lehetett biotermelői minősítést elnyerni, amely az exporttevékenységet garantálta. „A Dornavatra tejtermelő vállalat mintegy kétezerötszáz gazdájának mi jártuk ki annak idején külföldi szervezeteknél a biominősítést, Romániában ugyanis csak később hivatalosították a szakminisztérium hatáskörébe tartozó eljárást” – fogalmaz a Bioterra vezetője.
A november 24-én 17. országos kitekintésű konferenciáját rendező Bioterra egyesület elnöke szerint a magyar gazdák jobban érdeklődnek a biotermelés és a biotermékek értékesítése iránt, ez Magyarország közelségével és az ottani gazdák tapasztalataival magyarázható.
A biomozgalom Magyarországról terjedt át Erdélybe, majd innen honosodott meg az egész országban. Az újonnan jelentkező erdélyi gazdáknak az egyesület szakirodalmat és tapasztalatcserét nyújt olyan gazdáknál, akik legalább tíz éve foglalkoznak termeléssel. Albert Imre nem tartja rossznak, hogy a rendszerből sok konjunktúralovag kirostálódott. Ez Európa legtöbb országában megismétlődött:
A gazdálkodó mérnök tévhitet oszlat el, amikor leszögezi: nem igaz, hogy a vegyszermentes biogazdálkodás hozama elenyésző. Megfelelő vetésforgóval és a biogazdálkodásban megengedett növényvédő – réz- és kéntartalmú – szerek használatával a terméshozam nem tér el a hagyományos mezőgazdaság eredményeitől, miközben a megtermelt élelmiszer nem tartalmaz egészségre káros vagy kockázatos vegyszermaradványokat.
„Az erdélyi termelés jövője a feldolgozásban rejlik, hiszen nem tudunk akkora tételben termelni, hogy friss gyümölcsöt és zöldséget exportáljunk. A védjeggyel ellátott, ellenőrzött biobefőttek, konzervek, szörpök és természetes hűsítők iránt ma nagy a kereslet Nyugaton, ennek próbálunk elébe menni erdélyi összefogással” – magyarázza az ágazat jövőjében rejlő lehetőségeket a magyarlónai gazdálkodó.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
szóljon hozzá!