Fotó: Pixabay.com
Nem kell jövőre a bérek progresszív adózására számítani – szögezte le Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfő esti televíziós interjúban.
2024. március 05., 12:252024. március 05., 12:25
2024. március 05., 12:262024. március 05., 12:26
Az Antena 3-nak nyilatkozva a miniszterelnök Alin Andrieş pénzügyi államtitkárnak arra a korábbi nyilatkozatára reagált, ami szerint a pénzügyminisztérium a progresszív adózás bevezetését előkészítő számításokat végez. Ciolacu elmondta, hogy
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
„Bárhol a világon a több forrásból származó jövedelmek összeadódnak, és egy adott összeg fölött plusz adót kell utánuk fizetni. Ez a tőkének egy fajta megadóztatása” – idézte a kormányfő televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség. Ciolacu jelezte egyúttal:
A kormányfő beszélt ugyanakkor arról is, hogy az adóreformot nem egy pénzügyi államtitkárra fogják bízni, mert egy ilyen intézkedéscsomag megvitatása legalább fél évet igényel. Emlékeztetett arra, hogy az adóreform az országos helyreállítási tervben is szerepel, és a hatásait várhatóan 2026-ban fogja kifejteni.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
A progresszív adózást akkor érdemes bevezetni, amikor a lakosság életszínvonala elér egy bizonyos szintet, mert az intézkedéssel „több pénzt veszünk ki az emberek zsebéből” – jelentette ki kedd este Marcel Boloş pénzügyminiszter.
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
szóljon hozzá!