Fotó: Marcel Boloș/Facebook
A progresszív adózást akkor érdemes bevezetni, amikor a lakosság életszínvonala elér egy bizonyos szintet, mert az intézkedéssel „több pénzt veszünk ki az emberek zsebéből” – jelentette ki kedd este Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2024. február 27., 13:032024. február 27., 13:03
A Digi24-nek nyilatkozva a tárcavezető arról beszélt, hogy az egységes adókulcs mindenkinek előnyös, és ösztönzi a munkavállalást, ezért szerinte Romániának nem kellene lemondania róla. Emlékeztetett, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is átléphetetlen „vörös vonalnak” tekinti az egységes adókulcs megőrzését. „Ezt természetesen én is támogatom” – jegyezte meg.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
A miniszter ugyanakkor a televíziós nyilatkozatban előrevetítette, hogy a következő kormány várhatóan a 2025 első felében fogadja majd el az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt adóügyi intézkedéseket, amelyek jövő év július elsejétől lépnek hatályba.
Mint részletezte, a költségvetési törvény előírásai szerint ebben az évben a kormány nem nyúlhat hozzá az adókhoz. Ezt a lépést azonban nem lehet elmulasztani, mert Románia a helyreállítási tervben vállalta az adóreform végrehajtását, ami az új nyugdíjtörvény és az új közalkalmazotti bértörvény elfogadása mellett a negyedik kifizetési kérelem benyújtásának feltétele.
– idézte Boloşt az Agerpres.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az adófizetők szempontjából a romániai adórendszer az egyik legelőnyösebb az Európai Unióban: a jövedelemadó mindössze 10 százalék, a profitadó 16 százalék, és az áfa is csak 19 százalék. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az uniós tagállamok közül Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, és ezt is figyelembe kell majd vennie az új kormánynak az adóreform kidolgozásakor.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!