Fotó: Gov.ro
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely január 29-én érkezett Bukarestbe elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit.
2024. február 02., 08:322024. február 02., 08:32
Mint ismeretes, jelenleg Romániának nincs hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, de a washingtoni székhelyű pénzintézet országjelentések formájában évente értékeli a román gazdaság alakulását az IMF szabályzatának negyedik cikkelye szerinti konzultációk alapján. A valutaalap Jan Kees Martijn vezette küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, látogatásának célja a gazdasági-pénzügyi fejlemények elemzése és a makrogazdasági előrejelzések frissítése volt.
Csütörtökön közzétett jelentésükben a Valutaalap szakértői 6 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiányt vetítettek előre a következő évekre, elsősorban az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata miatt.
– szögezték le. Hozzátették, Románia adóbevételei jelentősen elmaradnak más hasonló országokétól, és túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartsák az uniós normáknak megfelelő közszolgáltatásokat.
Az IMF a jövedelemadó reformját javasolta a még érvényben levő szja-mentességek megszüntetésével, a mikrovállalkozások esetében megszabott küszöbérték csökkentésével és „esetleg” a progresszív adózás bevezetésével. Egy másik lehetőségként az áfabevételek növelését vetették fel a szakértők, egyebek mellett bizonyos termékek áfakedvezményének az eltörlésével. A pénzintézet szakértői javasolják továbbá az úgynevezett karbonadó bevezetését a közlekedési és az építőipari ágazatban, valamint a fosszilis üzemanyagok jövedéki adójának megemelését.
Az infláció 2025 végére fokozatosan visszaérkezhet a jegybanki céltartományba, a két számjegyű béremelések azonban megakadályozhatják a normalizálódását – figyelmeztettek. „Ebben a helyzetben szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az infláció egyértelműen csökkenő pályára áll” – szögezték le.
Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége – közölte az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális képviselője, Geoff Gottlieb.
A megbeszélésen jelen volt Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, Marcel Boloş pénzügyminiszter, Radu Oprea gazdasági miniszter és Adrian Câciu európai projekekért felelős tárcavezető.
„A kormány támogatja a belföldi és az európai alapokból finanszírozott masszív beruházásokat, az adócsalás felszámolását az adóhatóság digitalizálásán keresztül, illetve a közszféra reformját, mert ezek a makrogazdasági stabilitást fenntartó és a költségvetési hiányt csökkentő megoldások” – hangsúlyozta a megbeszélésen a kormány közleménye szerint. Úgy fogalmazott: a 2023 végén elhatározott és az év elejétől kezdődően végrehajtott költségvetési reformintézkedések és az adócsalás elleni küzdelem digitális megoldásai a következő hónapokban éreztetik hatásukat.
– mondta a miniszterelnök a találkozón.
A közlemény szerint az IMF szakértői többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány tavalyi intézkedései hozzájárultak a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, valamint a költségvetési hiány és az infláció leszorításához a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb szintre. Az IMF küldöttsége megjegyezte: a közvetlen befektetéseknek pozitív hatása van a román gazdaságra, és rámutatott, hogy a belföldi fogyasztás növekedése idén gazdasági növekedést idézhet elő. Mindkét fél egyetértett abban, hogy középtávon a kormány számára továbbra is a deficit ellenőrzés alatt tartása jelenti a legnagyobb kihívást – mutatott rá közleményében a Ciolacu-kabinet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 336,9552 lejt ért, miután hétfőn 336,2958 lej volt az ára. Ezzel a nemesfém ára 65,94 banival drágult, és újabb rekordot döntött.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Nagyváradon nyit üzemet az Etron Technology tajvani chipgyártó vállalat – közölte szerdán a CTP kereskedelmi ingatlanfejlesztő cég.
A múlt évben a vasúti személyszállításban 5,4 százalékkal nőtt az utasok és 6,1 százalékkal az utaskilométerek száma 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!