Fotó: Gov.ro
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely január 29-én érkezett Bukarestbe elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit.
2024. február 02., 08:322024. február 02., 08:32
Mint ismeretes, jelenleg Romániának nincs hitelmegállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, de a washingtoni székhelyű pénzintézet országjelentések formájában évente értékeli a román gazdaság alakulását az IMF szabályzatának negyedik cikkelye szerinti konzultációk alapján. A valutaalap Jan Kees Martijn vezette küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, látogatásának célja a gazdasági-pénzügyi fejlemények elemzése és a makrogazdasági előrejelzések frissítése volt.
Csütörtökön közzétett jelentésükben a Valutaalap szakértői 6 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiányt vetítettek előre a következő évekre, elsősorban az új nyugdíjtörvény költségvetési vonzata miatt.
– szögezték le. Hozzátették, Románia adóbevételei jelentősen elmaradnak más hasonló országokétól, és túl alacsonyak ahhoz, hogy fenntartsák az uniós normáknak megfelelő közszolgáltatásokat.
Az IMF a jövedelemadó reformját javasolta a még érvényben levő szja-mentességek megszüntetésével, a mikrovállalkozások esetében megszabott küszöbérték csökkentésével és „esetleg” a progresszív adózás bevezetésével. Egy másik lehetőségként az áfabevételek növelését vetették fel a szakértők, egyebek mellett bizonyos termékek áfakedvezményének az eltörlésével. A pénzintézet szakértői javasolják továbbá az úgynevezett karbonadó bevezetését a közlekedési és az építőipari ágazatban, valamint a fosszilis üzemanyagok jövedéki adójának megemelését.
Az infláció 2025 végére fokozatosan visszaérkezhet a jegybanki céltartományba, a két számjegyű béremelések azonban megakadályozhatják a normalizálódását – figyelmeztettek. „Ebben a helyzetben szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az infláció egyértelműen csökkenő pályára áll” – szögezték le.
Mintegy négy hónappal előző látogatását követően ismét Romániába érkezik január 29-én a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Jan Kees Martijn vezette küldöttsége – közölte az IMF közép-, kelet- és délkelet-európai regionális képviselője, Geoff Gottlieb.
A megbeszélésen jelen volt Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, Marcel Boloş pénzügyminiszter, Radu Oprea gazdasági miniszter és Adrian Câciu európai projekekért felelős tárcavezető.
„A kormány támogatja a belföldi és az európai alapokból finanszírozott masszív beruházásokat, az adócsalás felszámolását az adóhatóság digitalizálásán keresztül, illetve a közszféra reformját, mert ezek a makrogazdasági stabilitást fenntartó és a költségvetési hiányt csökkentő megoldások” – hangsúlyozta a megbeszélésen a kormány közleménye szerint. Úgy fogalmazott: a 2023 végén elhatározott és az év elejétől kezdődően végrehajtott költségvetési reformintézkedések és az adócsalás elleni küzdelem digitális megoldásai a következő hónapokban éreztetik hatásukat.
– mondta a miniszterelnök a találkozón.
A közlemény szerint az IMF szakértői többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány tavalyi intézkedései hozzájárultak a makrogazdasági stabilitás fenntartásához, valamint a költségvetési hiány és az infláció leszorításához a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb szintre. Az IMF küldöttsége megjegyezte: a közvetlen befektetéseknek pozitív hatása van a román gazdaságra, és rámutatott, hogy a belföldi fogyasztás növekedése idén gazdasági növekedést idézhet elő. Mindkét fél egyetértett abban, hogy középtávon a kormány számára továbbra is a deficit ellenőrzés alatt tartása jelenti a legnagyobb kihívást – mutatott rá közleményében a Ciolacu-kabinet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
szóljon hozzá!