annak érdekében, hogy a költségvetési bevételek elérjék a hazai össztermék (GDP) 32 százalékát, és mindössze egyetlen halasztást sikerült kicsikarni, így a lépésre 2025-ben kerülhet sor.

Választási szuperév után elkerülhetetlen az adóemelés

A Krónikának nyilatkozó elemző szerint nem szabad elfelejteni, hogy az idei szuper választási év, és az is nagyon fontos, hogy a romániai költségvetést a korábbi krízisek – előbb a koronavírus-járvány, majd a háborús válság – nagyon erősen megtépázták. „Továbbá azok az egyensúlytalanságok, amelyek a román büdzsét korábban is jellemezték, felerősödtek, és a közelgő választások, illetve a külső hatások miatt a kormányzati kiadások nagyon elszaladtak, miközben a bevételek nem. Nyilvánvalóan nem lehet úgy túlköltekezni, hogy közben a bevételi oldalon nem csinálunk semmit” – értékelte a kialakult gazdasági helyzetet megkeresésünkre Rácz Béla Gergely, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Pedig – tette hozzá – tipikusan ez jellemezte a romániai költségvetést, miután az adózás nagyon kedvező mind a vállalati, mind a személyi jövedelemadó tekintetében, rengeteg kivétellel; az általános forgalmi adó (áfa/TVA) is alacsonyabb, mint sok más európai országban, emellett a kormány emelte a nyugdíjakat, a fizetéseket és más állami kiadásokat. Közben

Mindez pedig együttesen oda vezetett, hogy a költségvetési hiány riasztó mértéket ütött meg, a rossz költségvetési politika pedig kihat a Románia által felvett hitelekre, és egyre magasabbá váltak a kamatok.

És tett is már lépéseket a kormány ebbe az irányba: az áfabevételek növelése érdekében például bevezette az e-számlázást. De egészen biztos, hogy a választások után adóemelések lesznek, ennek egyik módja pedig a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése” – vetítette előre a gazdasági elemző.

Érvek és ellenérvek vannak, jó válasz nincs, csak ideológiai alapú

„Ez ideológiai kérdés, és ezért vannak választások, hogy ezekről az ideológiai kérdésekről döntsenek az emberek” – szögezte le a közgazdász, hozzátéve: az viszont biztos, hogy a progresszív személyi jövedelemadó méltányos közteher olyan értelemben, hogy aki keveset keres, az arányosan is kevesebb adót fizet, aki pedig nagyon sokat keres, az arányosan is többet fizet be a közteherviselésbe. Ez egy baloldali típusú megközelítése a méltányosságnak – jegyezte meg.

„Eközben az egykulcsos adó nagyon sok esetben hatékony gazdaságilag, jobban támogatja a gazdasági növekedést, jobban támogatja azt, hogy az ember többet dolgozzon. Viszont kevésbé méltányos, mivel aki 100 000 lejt keres, ugyanúgy 10 százalékos adót fizet, mint aki 1000–2000 lejt keres” – hívta fel a figyelmet.

– de arról, hogy pontosan milyen küszöbértékek lehetnek majd, ha tényleg bevezetik, hivatalosan egyelőre még nem esett szó. A szakember így példával illusztrálta a sávok rendszerét: például 5000 lejig maradhatna ugyanúgy 10 százalék a személyi jövedelemadó, mint a mostani, egykulcsos rendszerben, 5000 és 10 000 lej között pedig lehetne 20 százalék, így aki bruttó 10 000 lejt keresne, az első 5000 lejre ugyanannyi adót fizetne, mint aki 5000 lejt keres, a magasabb adó csak a küszöb feletti értékre vonatkozna.

korábban írtuk

Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében

Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.

Felpörög a feketegazdaság motorja?

Sokan vélik úgy ugyanakkor, hogy a progresszív adózás felpörgetné az adócsalást akár olyan formában, hogy a fizetések és más juttatások egy részét feketén kérnék/kapnák a munkavállalók, hogy az alsó küszöböt meghaladó érték felett ne kelljen nagyobb adót fizetni. Erre vonatkozó kérdésünkre Rácz Béla Gergely úgy vélekedett:

„Én azt gondolom, és nagyon sok kutatás is bizonyítja, hogy a feketegazdaság megléte nem csak az adóktól függ, inkább a nemzeti-kulturális összetevőktől. A 10 százalékos adó mellett is létezik adókikerülés. Persze elképzelhető, hogy valamilyen mértékben megnő a feketegazdaság, csak ne felejtsük el, hogy ez most is létezik. Az intézkedésnek a költségvetésre gyakorolt hatása viszont mindenképp pozitív lenne. Minden elemzésből az látszik, hogy amennyiben progresszívvé teszik a személyi jövedelemadót – kérdés, hogy milyen kulcsokkal és hogyan, illetve milyen sávokat határoznak majd meg –,

– fogalmazott a kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselőként is tevékenykedő közgazdász.

Mekkora beleszólalása van az IMF-nek?

Arra is rákérdeztünk, mennyire tudja az IMF valóban kikényszeríteni az intézkedést olyan körülmények között, hogy Romániának jelenleg nincs érvényes hitelmegállapodása a washingtoni székhelyű pénzintézettel. A szakember emlékeztetett, Románia 1972 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, így ha az országnak jelenleg nincs is lehívott – de van lehívható – IMF-hitele, a valutaalap megfogalmazhatja a javaslatait.

„Nyilván ezek csak akkor lépnek érvénybe, ha a bukaresti kormány, a parlament elfogadja. Másképp nem tudja érvényesíteni, viszont a szervezeten belül különböző eszközökkel tud élni” – mutatott rá az elemző, aki azonban úgy gondolja, hogy erre nem kerül sor.

És Románia a hiteleinek jelentős részét külföldről veszi fel. Ha pedig minden szakmai szervezet negatív véleményt fogalmaz meg az ország gazdasági kilátásairól, annak arra nézve vannak negatív következményei, hogy kevésbé akarják majd Romániát hitelezni, ezért az ország csak egyre nagyobb kamatok mellett tud majd hitelt felvenni. Vagyis ahhoz, hogy el tudja adni az államkötvényeket, magasabb kamatot kell ígérnie.

Lennének más eszközök a bevételek növelésére

Kérdésünkre, ő maga közgazdászként támogatná-e a progresszív adórendszer bevezetését, Rácz Béla Gergely úgy fogalmazott: mivel ez egy ideológiai kérdés, és nincs közgazdaságtani válasz arra, melyik a jobb adózási forma, inkább kerülné az állásfoglalást.

„Viszont az biztos, hogy a kormánynak növelnie kell a költségvetési bevételeket, különben nincs fedezete azoknak a kiadásoknak, amelyeket az elmúlt időben eszközöltek, és amelyek folyamatosan jelentkező kiadások. Hiszen ha egyszer megemelték a nyugdíjakat, akkor azok kisebbek már nem lesznek, sőt. Ugyanígy a közalkalmazotti bérek is. És úgy látszik, hogy ezekre nincsen fedezet. Így a kormánynak növelnie kell a bevételeket, közgazdaságilag ez teljesen nyilvánvaló és világos. Aztán hogy a kormányzat milyen megoldásokat talál, az egy másik kérdés.

– adott hangot véleményének a BBTE adjunktusa.

„A személyi jövedelemadózás ma Romániában kvázi regresszív: minél többet keres valaki, arányosan annál kevesebbet adózik. Gondoljunk csak az IT-sokra, akik tipikusan sokkal többet keresnek, de arányosan sokkal kevesebb adót fizetnek. Nyilván ennek is megvolt a racionalitása valamikor annak érdekében, hogy ezt a nagyon tudásintenzív iparágat meghonosítsák Romániában, de én azt gondolom, hogy ma már van elég IT-s, az iparág beindult, és méltányossági, illetve racionalitási szempontból is nehezen értékelhető az, hogy aki aránytalanul többet keres az átlagnál, az arányosan kevesebbet fizessen a közteherviselésbe. És ha ezek a lépések megtörténtek, akkor úgy gondolom, hogy a progresszív adózás sem ördögtől való dolog, de én nem föltétlenül kezdeném ezzel” – összegzett a Krónikának Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.