Nem ússzuk meg adóemelés nélkül jövőre – A Krónikának nyilatkozó elemző szerint létezik a progresszív adónál jobb megoldás

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek, ennek egyik módja pedig a személyi jövedelemadó progresszívvé tétele – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, akit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a költségvetési hiány visszaszorítására ajánlott progresszív személyi jövedelemadóról kérdeztünk, ami bukaresti sajtóértesülések szerint nem opcionális, hanem megpróbálják rákényszeríteni a román kormányra. Az elemző amúgy nem tartja ördögtől valónak a lépést, de semmiképp sem ezzel pörgetné fel első körben a költségvetési bevételeket.

Bálint Eszter

2024. február 08., 18:532024. február 08., 18:53

Ismét egyre többet kerül szóba a progresszív személyi jövedelemadó (szja) visszavezetése, miután egyebek mellett az egységes adókulcs felszámolását, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban pedig szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta február elsején kibocsátott jelentésében a román döntéshozóknak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége. A nemzetközi pénzintézet delegációja január 29-én érkezett néhány napos látogatásra Bukarestbe, elemezni az elmúlt időszak gazdasági-pénzügyi fejleményeit és frissíteni a makrogazdasági előrejelzéseit. Az Economica.net gazdasági portál a napokban egyenesen arról cikkezett, hogy

a tárgyalásokhoz közel álló források szerint a progresszív adózásra való áttérés nem opcionális, hanem az IMF rá akarja kényszeríteni azt Romániára

annak érdekében, hogy a költségvetési bevételek elérjék a hazai össztermék (GDP) 32 százalékát, és mindössze egyetlen halasztást sikerült kicsikarni, így a lépésre 2025-ben kerülhet sor.

Választási szuperév után elkerülhetetlen az adóemelés

A Krónikának nyilatkozó elemző szerint nem szabad elfelejteni, hogy az idei szuper választási év, és az is nagyon fontos, hogy a romániai költségvetést a korábbi krízisek – előbb a koronavírus-járvány, majd a háborús válság – nagyon erősen megtépázták. „Továbbá azok az egyensúlytalanságok, amelyek a román büdzsét korábban is jellemezték, felerősödtek, és a közelgő választások, illetve a külső hatások miatt a kormányzati kiadások nagyon elszaladtak, miközben a bevételek nem. Nyilvánvalóan nem lehet úgy túlköltekezni, hogy közben a bevételi oldalon nem csinálunk semmit” – értékelte a kialakult gazdasági helyzetet megkeresésünkre Rácz Béla Gergely, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Pedig – tette hozzá – tipikusan ez jellemezte a romániai költségvetést, miután az adózás nagyon kedvező mind a vállalati, mind a személyi jövedelemadó tekintetében, rengeteg kivétellel; az általános forgalmi adó (áfa/TVA) is alacsonyabb, mint sok más európai országban, emellett a kormány emelte a nyugdíjakat, a fizetéseket és más állami kiadásokat. Közben

a jelenlegi 26 százalék körüli GDP-arányos költségvetési bevétellel Románia az utolsó helyen áll az Európai Unióban.

Mindez pedig együttesen oda vezetett, hogy a költségvetési hiány riasztó mértéket ütött meg, a rossz költségvetési politika pedig kihat a Románia által felvett hitelekre, és egyre magasabbá váltak a kamatok.

Rácz Béla Gergely szerint felerősödtek a román büdzsére korábban is jellemző egyensúlytalanságok, amivel kezdenie kell valamit a kormánynak •  Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK Galéria

Rácz Béla Gergely szerint felerősödtek a román büdzsére korábban is jellemző egyensúlytalanságok, amivel kezdenie kell valamit a kormánynak

Fotó: facebook/Magyar Ifjúsági Központ - MIK

Idézet
Ilyen körülmények között teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a választások előtt nem, de utána mindenképpen olyan lépéseket kell a bukaresti kormánynak meghoznia, amelyekkel növelni tudja a bevételeket.

És tett is már lépéseket a kormány ebbe az irányba: az áfabevételek növelése érdekében például bevezette az e-számlázást. De egészen biztos, hogy a választások után adóemelések lesznek, ennek egyik módja pedig a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése” – vetítette előre a gazdasági elemző.

Érvek és ellenérvek vannak, jó válasz nincs, csak ideológiai alapú

Rácz Béla Gergely szerint nagyon fontos kiemelni: gazdasági értelemben nincs válasz arra, hogy a progresszív személyi jövedelemadó jobb vagy a jelenlegi egykulcsos.

„Ez ideológiai kérdés, és ezért vannak választások, hogy ezekről az ideológiai kérdésekről döntsenek az emberek” – szögezte le a közgazdász, hozzátéve: az viszont biztos, hogy a progresszív személyi jövedelemadó méltányos közteher olyan értelemben, hogy aki keveset keres, az arányosan is kevesebb adót fizet, aki pedig nagyon sokat keres, az arányosan is többet fizet be a közteherviselésbe. Ez egy baloldali típusú megközelítése a méltányosságnak – jegyezte meg.

„Eközben az egykulcsos adó nagyon sok esetben hatékony gazdaságilag, jobban támogatja a gazdasági növekedést, jobban támogatja azt, hogy az ember többet dolgozzon. Viszont kevésbé méltányos, mivel aki 100 000 lejt keres, ugyanúgy 10 százalékos adót fizet, mint aki 1000–2000 lejt keres” – hívta fel a figyelmet.

A progresszív adózás kapcsán ugyanakkor az egyetemi oktató aláhúzta, hogy ebben az adórendszerben sávokat határoznak meg

– de arról, hogy pontosan milyen küszöbértékek lehetnek majd, ha tényleg bevezetik, hivatalosan egyelőre még nem esett szó. A szakember így példával illusztrálta a sávok rendszerét: például 5000 lejig maradhatna ugyanúgy 10 százalék a személyi jövedelemadó, mint a mostani, egykulcsos rendszerben, 5000 és 10 000 lej között pedig lehetne 20 százalék, így aki bruttó 10 000 lejt keresne, az első 5000 lejre ugyanannyi adót fizetne, mint aki 5000 lejt keres, a magasabb adó csak a küszöb feletti értékre vonatkozna.

korábban írtuk

Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében
Progresszív személyi jövedelemadót, karbonadót is javasol az IMF a román kormánynak a hiány leküzdése érdekében

Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.

Felpörög a feketegazdaság motorja?

Sokan vélik úgy ugyanakkor, hogy a progresszív adózás felpörgetné az adócsalást akár olyan formában, hogy a fizetések és más juttatások egy részét feketén kérnék/kapnák a munkavállalók, hogy az alsó küszöböt meghaladó érték felett ne kelljen nagyobb adót fizetni. Erre vonatkozó kérdésünkre Rácz Béla Gergely úgy vélekedett:

a feketegazdaság hatásait nagyon nehéz felmérni, hivatalos statisztikák sem nagyon léteznek, csak becslések, amelyek módszertana nagyon sokszor kérdéses.

„Én azt gondolom, és nagyon sok kutatás is bizonyítja, hogy a feketegazdaság megléte nem csak az adóktól függ, inkább a nemzeti-kulturális összetevőktől. A 10 százalékos adó mellett is létezik adókikerülés. Persze elképzelhető, hogy valamilyen mértékben megnő a feketegazdaság, csak ne felejtsük el, hogy ez most is létezik. Az intézkedésnek a költségvetésre gyakorolt hatása viszont mindenképp pozitív lenne. Minden elemzésből az látszik, hogy amennyiben progresszívvé teszik a személyi jövedelemadót – kérdés, hogy milyen kulcsokkal és hogyan, illetve milyen sávokat határoznak majd meg –,

Idézet
egészen biztos, hogy a költségvetési bevételek növekedéséhez fog vezetni, még úgy is, ha kismértékben megnő a feketegazdaság”

– fogalmazott a kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselőként is tevékenykedő közgazdász.

Mekkora beleszólalása van az IMF-nek?

Arra is rákérdeztünk, mennyire tudja az IMF valóban kikényszeríteni az intézkedést olyan körülmények között, hogy Romániának jelenleg nincs érvényes hitelmegállapodása a washingtoni székhelyű pénzintézettel. A szakember emlékeztetett, Románia 1972 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, így ha az országnak jelenleg nincs is lehívott – de van lehívható – IMF-hitele, a valutaalap megfogalmazhatja a javaslatait.

„Nyilván ezek csak akkor lépnek érvénybe, ha a bukaresti kormány, a parlament elfogadja. Másképp nem tudja érvényesíteni, viszont a szervezeten belül különböző eszközökkel tud élni” – mutatott rá az elemző, aki azonban úgy gondolja, hogy erre nem kerül sor.

Viszont amiatt igenis fontos, amit az IMF vagy más szervezetek, minősítő cégek mondanak, hogy a piac ezekre figyel.

És Románia a hiteleinek jelentős részét külföldről veszi fel. Ha pedig minden szakmai szervezet negatív véleményt fogalmaz meg az ország gazdasági kilátásairól, annak arra nézve vannak negatív következményei, hogy kevésbé akarják majd Romániát hitelezni, ezért az ország csak egyre nagyobb kamatok mellett tud majd hitelt felvenni. Vagyis ahhoz, hogy el tudja adni az államkötvényeket, magasabb kamatot kell ígérnie.

Lennének más eszközök a bevételek növelésére

Kérdésünkre, ő maga közgazdászként támogatná-e a progresszív adórendszer bevezetését, Rácz Béla Gergely úgy fogalmazott: mivel ez egy ideológiai kérdés, és nincs közgazdaságtani válasz arra, melyik a jobb adózási forma, inkább kerülné az állásfoglalást.

„Viszont az biztos, hogy a kormánynak növelnie kell a költségvetési bevételeket, különben nincs fedezete azoknak a kiadásoknak, amelyeket az elmúlt időben eszközöltek, és amelyek folyamatosan jelentkező kiadások. Hiszen ha egyszer megemelték a nyugdíjakat, akkor azok kisebbek már nem lesznek, sőt. Ugyanígy a közalkalmazotti bérek is. És úgy látszik, hogy ezekre nincsen fedezet. Így a kormánynak növelnie kell a bevételeket, közgazdaságilag ez teljesen nyilvánvaló és világos. Aztán hogy a kormányzat milyen megoldásokat talál, az egy másik kérdés.

Idézet
Én azt gondolom, hogy sokkal erőteljesebben kellene fellépni az adócsalás visszaszorítása érdekében, például hatékonyabbá kellene tenni az áfa begyűjtését, ennek kapcsán lehetnének sokkal határozottabb előrelépések. Szerintem az adórendszerből sokkal inkább a kivételeket kellene eltörölni”

– adott hangot véleményének a BBTE adjunktusa.

Kérdésünkre példaként az IT-szektort említette.

„A személyi jövedelemadózás ma Romániában kvázi regresszív: minél többet keres valaki, arányosan annál kevesebbet adózik. Gondoljunk csak az IT-sokra, akik tipikusan sokkal többet keresnek, de arányosan sokkal kevesebb adót fizetnek. Nyilván ennek is megvolt a racionalitása valamikor annak érdekében, hogy ezt a nagyon tudásintenzív iparágat meghonosítsák Romániában, de én azt gondolom, hogy ma már van elég IT-s, az iparág beindult, és méltányossági, illetve racionalitási szempontból is nehezen értékelhető az, hogy aki aránytalanul többet keres az átlagnál, az arányosan kevesebbet fizessen a közteherviselésbe. És ha ezek a lépések megtörténtek, akkor úgy gondolom, hogy a progresszív adózás sem ördögtől való dolog, de én nem föltétlenül kezdeném ezzel” – összegzett a Krónikának Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje
Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről