Inkább leírnák az adóból

Az UNSAR felméréséből kiderül, hogy a lakástulajdonosok többsége (31 százalék) motiváltabb lenne a biztosítás megkötésére, ha az adófizetésből leírhatná az értékének legalább egy részét, vagy visszatérítést kapna az éves adójából, 26 százalék akkor kötné meg a kötelező lakásbiztosítást, ha magasabb lenne a jövedelme, 12 százalék pedig akkor, ha több információval rendelkezne a termékről. Ugyanakkor a 20 százalékból, akik megkötötték a kötelező lakásbiztosítást, csak 17 százalék vásárolt mellé fakultatív biztosítást is, amely más kockázatok – tűz, robbanás, vandalizmus, lopás, véletlen károk – ellen is védelmet nyújt.

Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítás ára az A típusú ingatlanok esetében 20 euró, a B típusúak esetében pedig 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést szavatolnak.

Egyelőre nem tervezik a vonzóbbá tételét

Többéves tapasztalat bizonyítja, hogy a kötelező lakásbiztosítás nem vonzó termék – szögezte le megkeresésünkre Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja. Bár próbálta meggyőzni a testületet, hogy az emberek ezért nem veszik, egyelőre nem tervezik a módosítását, a termék feljavítását. A többség azért sem vásárol kötelező lakásbiztosítást, mert az abban foglalt kockázatok – a földrengés, árvíz, földcsuszamlás – belátható időn belül nem fenyegeti őket. A törvény értelmében a helyi önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük, hogy mindenki megkötötte-e a kötelező lakásbiztosítást, és ha nem, akkor nekik kellene kiróniuk a 100 és 500 lej közötti pénzbírságot. Azonban ezt egyetlen polgármesteri hivatal sem teszi meg, és a törvényben nincs szankció arra vonatkozóan, ha nem lépnek.

mutatott rá Birtalan József. Hozzátette, az elmúlt években többször előfordult, hogy a földcsuszamlások károsultjai nem rendelkeztek biztosítással, és a kormánytól várták a segítséget.

A piacra erőltetett felesleges termék

Egyáltalán nincs jó véleménnyel a kötelező lakásbiztosításról György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. A Krónika megkeresésére elmondta, ráerőltették a piacra, különösen azzal, hogy fakultatív lakásbiztosítást csak úgy lehet kötni, ha megvásárolják a kötelezőt. Ez úgy működik, hogy 20 ezer eurós értékig a három természeti katasztrófa esetén a kötelező alapján térítik meg a kárt, a felett a különbséget pedig a fakultatív alapján.

Ugyanis ha korábban valaki kötött egy 100 ezer euró értékre szóló lakás-felülbiztosítást, az tartalmazta a földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén keletkezett károk megtérítését is. Ugyanakkor a panelházlakások esetében nem áll fenn reális veszély: árvíz, földcsuszamlás nem fenyegeti az ott lakókat, sőt

Erdélyben a földrengéskockázat sem magas.

„Számtalan más kockázat van, amiért érdemes lakásbiztosítást kötni, például csőtörés, az alsó szomszéd eláztatása, jégverés, vagyis a lakás-felülbiztosítás egy valóban hasznos termék a kötelezővel ellentétben” – szögezte le György Vidor. Rámutatott, a lakásbiztosítás sem túl népszerű, pedig nem is drága, 50 ezer euró értékű ingatlanvagyont egy évre 70 euróért teljes körűen be lehet biztosítani, ami nem egy nagy összeg ahhoz viszonyítva, hogy akár évi 200 eurót is elköltünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA).

Ugyanakkor például Hargita megyében jobb a lefedettség, mint az országos átlag, de ott is a lakások kevesebb mint fele van bebiztosítva.

Amúgy György Vidor tapasztalatai szerint ha egy faluban történik egy tűzkár, és a kárvallottnak volt biztosítása, akkor az ott lakók „kedvet kapnak”, és ők is megkötik, beindul egy hullám, de amikor egy év után lejár a kötvény, már kevesebben újítják meg, és a következő évben újra lemorzsolódnak. „Szerencsére a tűzkár viszonylag ritka, a leggyakrabban arra használják a lakásbiztosításokat, hogy a csőtörés esetén keletkezett károkat fedezze, vagy vihar, villámcsapás következtében kiégett háztartási gépeket kicseréljék” – mondta el a szakember.