Úgy tűnik, elhárult a procedurális akadály a hitelcseretörvény képviselőházi vitájának útjából, így a szenátus által elfogadott jogszabályjavaslat már kedden vagy szerdán terítékre kerülhet. Közben egyetlen napra sem állt le a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő törvénytervezet körüli vita – az érintett felek az elmúlt napokban már a személyeskedéstől sem riadtak vissza.
2016. március 21., 16:062016. március 21., 16:06
2016. március 21., 17:122016. március 21., 17:12
A nézeteltérés ezúttal a kormány által a képviselőházhoz eljuttatott véleményezéssel kezdődött, amelyben a Cioloş-kabinet ismételten arra próbálta rávenni a honatyákat, hogy tegyék szociális jellegűvé a jogszabályt, annak ugyanis csak úgy van értelme, ellenkező esetben pedig ráadásul alkotmányossági kifogások is felmerülnek ellene. A dokumentumban ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a hitelcsere életbe léptetése a szenátus által megszavazott formában hitelintézetek csődjéhez vezethet, és egyensúlytalanságokat eredményezhet a pénzügyi piacokon.
Válaszképpen Daniel Zamfir nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a jogszabály kezdeményezője nyílt levélben kérte Dacian Cioloşt, hogy hagyja abba „a hazudozást, a közvélemény mérgezését és a hitelcseretörvénnyel való visszaélést”. A honatya egyúttal azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy „a románok érdekei helyett inkább a bankárokét szolgálja ki.”
A kormányfő ezt nem hagyta ezt szó nélkül: vasárnap késő esti Facebook-bejegyzésében populizmussal vádolta meg Zamfirt. „A képviselő úr sajnos populista módon áll hozzá. Első perctől azt mondtam, támogatom a hitelcseretörvényt, és ezt megmondtam közvetlenül a bankoknak is. Azonban a törvénynek a valós szociális hátterű esetekre kell összpontosítania, azokra a családokra, amelyek hitelből vásároltak lakást, nem pedig a spekulánsokra. Ez a kormány álláspontja. Nem tudom, ki mérgez. A kormány működőképes, és nem populista törvényt akar” – fogalmazott Cioloş.
Arra a bírálatra, miszerint a bankok oldalán állna, a miniszterelnök leszögezte: a hitelintézeteknek is van tanulnivalójuk, ami az ügyfelekkel való kapcsolatot illeti. „De ahhoz, hogy a hitelcseretörvényt valóban alkalmazni lehessen (ne legyen megtámadható), és hogy az ügyfelek érdekét szolgálja, módosításokra van szükség” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Közben hétfőn megszólalt a témában a legfontosabb külföldi és hazai befektetőket tömörítő Románia Fejlődéséért Koalíció (CDR) is. Mint közleményükben hangsúlyozták, amennyiben a hitelcserét a jelenlegi formájában alkalmazzák, az súlyosan kihathat a befektetők bizalmára. „A bizalom meggyengülése hosszú távon a befektetések visszaesésében nyilvánulna meg, romlanának a gazdasági és szociális fejlődési mutatók, ez pedig végső soron a polgárok életszínvonalának a csökkenésében nyilvánulna meg” – mutat rá a CDR.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a törvényt nem előzte meg hatástanulmány, és felróják a jogszabály visszamenőleges hatályát. „Olyan törvények kezdeményezése, megvitatása és elfogadása, amelyek visszamenőleges hatályúak, valamennyi polgárt, befektetőt vagy vállalkozót arra kényszerít, hogy megszegje a jogállamiság szabályait” – vallják a beruházók, aki szerint a mostani javaslat veszélybe sodorja a szerződések és befektetések biztonságát, illetve a magántulajdonhoz való jogot, amelyet Románia alkotmánya is szavatol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!