Az irány jó ugyan, de a turisztikai szolgáltatások terén még az egyre népszerűbb Kolozsváron is van hova fejlődni
Fotó: Biró István
Egyre több erdélyi helyszín kerül fel a nemzetközi turisztikai térképre, a külföldi útikönyvek is számos kikapcsolódási lehetőséget ajánlanak tájainkon. Bár az érdeklődés nő, az infrastruktúra és a turisztikai szolgáltatások terén még bőven van pótolnivaló, és az idegennyelv-tudást sem ártana fejleszteni.
2019. augusztus 19., 09:392019. augusztus 19., 09:39
2019. augusztus 19., 09:472019. augusztus 19., 09:47
Miközben évről évre egyre több romániai keres határon túli úti célt nyaralásához, érezhetően nő azon külföldiek száma is, akik Erdélyben szeretnének kikapcsolódni. Már nemcsak Kolozsváron és Brassóban, más városokban is egyre gyakrabban lehet külföldi turistacsoportokba botlani, idegen szót hallani nyaranta. A repterek korszerűsítése kétségtelenül jót tesz a turizmusnak; a növekvő látogatólétszám másik oka, hogy Erdély is bekerült úti célként a nagy útikalauzokba, és az ajánlott helyszínek, látványosságok listája évről évre bővül.
A toplistákat továbbra is vezető bukovinai kolostorok és Duna-delta mellett az útikalauzok készítőinek egyre több erdélyi helyszín is felkelti a figyelmét, legutóbb a gyulafehérvári várra és a Szent Mihály-székesegyházra figyeltek fel a Guide Michelin szakemberei. A világ legjobb éttermeit rangsoroló Vörös Könyv mellett a francia kiadó egy Zöld Könyvet (Guide Vert Michelin) is megjelentet, melyben turisztikai célpontokat ajánl. Az útikalauz több mint egymillió példányban jelenik meg, és a világ 38 országában olvasható. Így nem kis hozadéka van annak, ha felfigyelnek egy-egy helyszínre a francia szakemberek, és az sem mellékes, hogy hogyan rangsorolják. Az osztályozás – akárcsak az éttermek esetében – csillagokkal történik: a maximális három csillagot azok a helyek kapják, melyeket meleg szívvel ajánlanak az útikönyv készítői. A kétcsillagosokat is megtekintésre érdemesnek találják, míg egy csillaggal a szerintük érdekes (interesting) helyeket jelölték.
A moldvai kolostorok mellett többek között a bukaresti falumúzeum és a transzfogarasi út nyűgözte le a francia utazókat, de három csillagot kapott Máramaros, Nagyszeben és a prázsmári szász erődtemplom is. Két csillagot érdemelt ki az útikönyv szerkesztőitől a Retyezát Nemzeti Park, illetve a tordai sóbánya, mely tavaly 700 ezer látogatót vonzott.
Az erdélyi helyszínek közül kétségtelenül Nagyszeben és vidéke a szívük csücske, az egykori szász várost 2012-ben fedezték fel úti célként, és megkapta a három csillagot, de az Astra skanzen is kiérdemelte a legjobb minősítést. A többinek be kellett érnie két csillaggal, még az olyan népszerű látványosságoknak is, mint a vajdahunyadi vár vagy a törcsvári kastély.
Ebben a kategóriában 67 romániai helyszín szerepel, többek között a marosvásárhelyi Kultúrpalota vagy a Békási-szoros. A 97 helyszínt felvonultató egycsillagos kategóriába olyan „ínyencségek” is bekerültek, mint a Prahova völgye, a gyergyószárhelyi Lázár-kastély vagy Sepsiszentgyörgy.
Utóbbi amiatt is meglepő, mert a Guide Michelin nem sok fontosságot tulajdonít a regionális sajátosságoknak, bár dicséri a szász épített örökséget vagy a máramarosi élő hagyományokat. Székelyföld szinte teljesen kiesik a szerkesztők látóköréből, miközben egy másik útikönyvkészítő, a Lonely Planet külön ajánlja. A világ legnagyobb útikönyvkiadója – 2010-ben 120 millió példányban fogytak kiadványai, és telefonos alkalmazásokkal is segíti az utazókat –, Székely Land néven reklámozza a magyarlakta régiót, de külön térségként kezeli a Bánságot, Máramarost és Bukovinát is.
Utóbbi egyébként az egyik leglátogatottabb romániai térség, a moldvai kolostorokat a legtöbb külföldi turista felkeresi. Sipos Dávid idegenvezető szerint ezek többsége 7-8 napos túra keretében járja be az országot a következő útvonalon: a bukaresti landolás után Brassóba veszik az irányt, majd félig-meddig érintik Székelyföldet, a Gyilkos-tó és Békási-szoros kedvéért, onnan mennek Bukovinába, majd Beszterce–Marosvásárhely–Nagyszeben útvonalon vissza a fővárosba. „A legnagyobb tumultus Brassó környékén szokott lenni, a törcsvári kastély kihagyhatatlan úti cél” – osztotta meg a Krónikával tapasztalatait az idegenvezető, aki főleg magyar és német turistákat vezet buszos kirándulásokon Erdély legeldugottabb zugaiba is. A szakember szerint a magyarországiakat leszámítva a külföldi turisták zöme repülővel érkezik.
– fejtette ki Sipos Dávid.
Gyulafehérvár készen áll a turisták fogadására, erre a Michelin útikönyv készítői is felfigyeltek
Fotó: Makkay József
Az Erdélybe érkező turisták legnagyobb része továbbra is Magyarországról jön, de míg szinte évtizedekig a Székelyföld volt a fő célpont, változik a trend. „Miután Székelyföldet már mindenki bejárta, kezdik felfedezni a többi vidéket is: Máramarost, Bukovinát, az Al-Duna vidékét és a Bánságot – Arad, Temesvár, Orsova, Herkulesfürdő –, Dél-Erdélyt, – Déva, Hátszeg környékét, Vajdahunyadot. És kezd népszerűvé válni a magyarországi turisták körében a Duna-delta is” – mesélte a szakember. Utóbbi a német, holland és más nemzetiségű utazók körében évtizedek óta stabil célpont, a bukaresti repterekről könnyen elérhető autóval, de a Dunán sétahajóval is.
Ezért a helyi idegenvezetők, utazási irodák az úgynevezett lassú turizmusra (slow tourism) térnek át, amikor a saját kocsival, kisbusszal érkező kisebb csoportok egy-egy kistérséget térképeznek fel alaposabban. „Ilyenkor kisebb régiót látogatunk meg, de egy-egy faluban több időt eltöltünk, és nemcsak kipipáljuk a templomot és egyéb látnivalót, majd futunk tovább” – mesélte Sipos Dávid, aki az ilyen túrákat ajánlja szívesebben az érdeklődőknek.
„Azt, hogy mennyire turistabarát egy város, ott szoktam lemérni, hogy milyen buszparkolóhely van, ahol a turista leszállhat” – mondja az idegenvezető, aki szerint hiába gondolnánk egyértelműnek: van, ahol nem állhatnak meg a belvárosban a turistabuszok.
Szebenben még 2007-ben kialakítottak egyet, de már kicsinek bizonyul, míg Brassóban bécsi mintára leszállítópontokat hoztak létre a belvárosban, ahol a turisták kiszállnak, a busz pedig a város szélén parkol. „Kolozsvár most kezdi utolérni a többi várost, két év után létrehozták a Házsongárdi temető mellett a leszállítós parkolót. Ez nagy előrelépés” – mondta Sipos Dávid.
De a magát turistaparadicsomnak álmodó Nagyváradon például ma nincs egy belvárosi helyszín, ahol a turistabuszok megállhatnak. A belvárosi buszparkoló, leszállóhely amiatt fontos, mivel a buszos utazásra jött turisták zöme az 50–60-as korosztályból kerül ki, akik nem tudnak a külvárosból begyalogolni a városközpontba, magyarázta az idegenvezető. Szerinte az infrastruktúra többi része is sok kívánnivalót hagy maga után: az autópályák hiánya vagy az épülő sztrádák miatt keletkezett dugók a turistáknak is sok fejtörést okoznak.
De a sinaiai Peleș-kastély is minden évben meglepetéseket szolgáltat. „Évente változtatják a jegyeladó bódé helyét, a belépés-kijövés rendjét” – mondja az idegenvezető a román királyi ház tulajdonában lévő, de a művelődési minisztérium által kezelt értékes ingatlanról.
„A közvécé minősége és ára is mutatja, hogy mennyire turistabarát az adott helyszín. Dél-Erdély, Orsova környéke eléggé hadilábon áll ezzel, jobb az erdőt választani” – mutat rá egy másik szempontra az idegenvezető. Sipos Dávid szerint ár-érték arányban itt is Gyulafehérvár viszi a pálmát, a várbeli közvécé a legszebb. „Még zene is szól, és római romokat lehet nézni közben. Már csak a látvány kedvéért is be szoktuk fizetni az egy lejt. Ilyen kellene hogy legyen mindenhol az országban” – summázott a szakember.
A turisztikai információs irodákkal sem jobb a helyzet: bár sok településen felépítették őket, kevés helyen működnek. Főleg Máramarosban botlani lépten-nyomon zárva tartó információs irodákba.
– jegyezte meg Sipos Dávid, ellenpéldaként a Kolozs megyei Széket említve.
„Látszik, hogy van valami haladás, de még sok mindent kellene fejleszteni. Egy külföldinek az is kihívás, hogy A pontból eljusson B pontba, főleg ha kocsival jön, és ő vezet. Már az is külön élmény lehet számára” – teszi hozzá.
A kezdetleges infrastruktúra mellett a másik nagy lemaradásunk az idegennyelv-tudás hiánya. Ha angolul, németül próbál valaki szót érteni a helyiekkel mifelénk, nem biztos, hogy sikerülni fog. Főleg falun nagy a kommunikációs szakadék, de olykor a városi éttermekben sem jobb a helyzet.
– hoz fel egy példát a szakember.
Ennek ellenére a külföldiek többnyire pozitív élményekkel távoznak Romániából, állítja Sipos Dávid, hozzátéve, ennek fő oka, hogy rosszabbra számítanak. „Jönnek egy előképpel, még a 80-as évekből maradt képpel, hogy itt nagy a szegénység, rosszak az utak, stb. És óriási a meglepetés, ha például átmennek Bukovinába, ahol hihetetlenül jó utak, modern szállodák vannak. Általában azon lepődnek meg, hogy az infrastruktúra jobb, mint amire számítottak. Így kellemes meglepetéssel távoznak: aki már volt régen, azt mondja, hogy mennyit fejlődött, aki még nem volt, az nem erre számított, hanem rosszabbra. Persze látják a hibákat is, de ötvenévnyi kommunizmus nyomait nem könnyű levetkőzni” – summázza a külföldiektől kapott visszajelzéseket az idegenvezető.
Románia, Erdély nem tudja eladni azt, amije van
„Van még mit fejlődni” – mondta egy erdélyi származású, Magyarországon élő, hangsúlyosan magyar érzelmű barátom tavaly, amikor egyhetes székelyföldi nyaralás végén arról kérdeztem, milyenek voltak a tapasztalatai a turisztikai szolgáltatásokról. Majd pontosított: „erről a szintről csak fejlődni lehet”. Ez a megállapítás egész Erdélyre érvényes, s ami még sajnálatosabb, nemcsak európai összehasonlításban. Jártam Grúziában, ahol a Kaukázus szívében, egy 2100 méteren fekvő faluban – ahova csak kanyargós földút vezet – egy átlagos szeptemberi napon három hely közül választhattuk ki, hol ebédeljünk. Ehhez képest tavaly még felkophatott az ember álla Torockón, ha nem rendelt előre étkezést a szállásadójánál. Lehet, hogy időközben változott a helyzet, idén nem jártam ott. Ne felejtsük el, hogy egy fantasztikus potenciállal bíró, lényegében idegenforgalomból élő településről beszélünk. Székelyderzs világörökségi helyszín, ám ottjártamkor semmiféle értékelhető turisztikai szolgáltatás nem létezett a faluban. Kelnek erődtemploma szintén a világörökség része, ám saját gépkocsi nélkül igazi kihívás eljutni oda, ami sajnos Székelyderzsre és rengeteg más, vidéki idegenforgalmi objektumra is igaz. Idehaza nagyon kevesen értik, hogy a turisták szívesen költenek, csak legyen mire. Júniusban sétáltam a Kolozsvár-méretű Ljubljana óvárosában: egymást érték a szuvenírboltok, a kínálata mindegyiknek egyedi és színvonalas volt, giccsnek nyomát sem láttam. Félóra alatt több és minőségibb, ötletesebb ajándéktárgyat találtam, mint amit egész Erdély fel tud mutatni. Kolozs és Fehér megyében is jártam számos faluban, ahol pazar, középkori református templomok állnak. Egy nem volt, ahol kiírták volna a kapura, hányas szám alatt van a kulcs. Sok szász erődtemplomnál is hasonló a helyzet, detektívmunkát kell végezni, hogy bejuthass. Lecce városában, amely messze nem az olasz idegenforgalom fellegvára, holtszezonban vasárnap is nyitva tart a turisztikai információs központ, a holland Haarlemben úgyszintén. Idehaza ellenben még nem találtam olyan információs irodát, amelyik ne zárt volna be péntek délután 5 órakor, hogy aztán hétfőn 9 órakor nyisson ki ismét. Romániai viszonylatban Kolozsvár sok turistát vonz, de a Művészeti Múzeum hétfőn és kedden is zárva tart. Párizsban egyetlen szünnap van, de úgy oldják meg, hogy amikor a Louvre zárva van, akkor a d’Orsay látogatható. Egy szó, mint száz: a hazai turisztikai szolgáltatások nagy általánosságban amatőr színvonalúak, az idegenforgalmi infrastruktúra primitív, igénytelen. Idén csökkent a Romániába látogató külföldi turisták száma. Nem csodálom, de nem az az ok, hogy nincs elég látnivaló. Nem tudjuk eladni azt, amink van. (Pengő Zoltán újságíró, utazó)
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!