Fotó: Thomas Campean
Első alkalommal esett nemrég 4 lej alá a gázolaj literenkénti ára az elmúlt hat évben – igaz, ez az országban egyetlen helyen, az egyik székelyudvarhelyi üzemanyagtöltő-állomáson történt meg, ahol ennek nyomán jelentősen megnőtt a forgalom.
2016. február 01., 15:472016. február 01., 15:47
Noha az általános forgalmi adó (áfa/TVA) január elsejei csökkentése és a kőolaj nemzetközi árának rendkívüli visszaesése miatt valamelyest Romániában is olcsóbb lett az üzemanyag, de európai, sőt globális szinten még mindig a hazai sofőröknek kell majdnem a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk tankoláskor.
Az üzemanyaggal kereskedő nagyvállalatok ezt rendszerint azzal magyarázzák, hogy a benzin és a gázolaj végső árának mintegy 50 százalékát az állam által kirótt adók és illetékek teszik ki, így ők nem tehetnek arról, hogy Romániában a nemzetközi tendenciákkal nem arányos mértékben csökkennek az értékek.
Ez valóban igaz, csakhogy különböző statisztikákból az derül ki, hogy ha levonjuk az állami közterheket, nálunk akkor is többe kerül az üzemanyag, mint például Németországban vagy Ausztriában – sőt ha kizárólag az alapárat vesszük figyelembe, a benzint és a gázolajat európai uniós szinten csak Bulgáriában és Spanyolországban kínálják több pénzért. Mindez annak ellenére jó ideje így van, hogy Románia azon kevés ország közé tartozik, ahol kőolaj-kitermelés és -finomítás is zajlik. Ennek nyomán az ország más tagállamokhoz képest jóval kevesebb nyersanyagot importál, a fogyasztás több mint felét pedig belföldi termelésből biztosítják a benzinkutak.
Ausztriában csökkent leginkább az ár
Az Adevărul napilap az Európai Bizottság statisztikáira hivatkozva arról számolt be, hogy Európában az elmúlt egy év során átlagosan 4,5 százalékkal lett olcsóbb a benzin, míg Romániában alig 3,74 százalékkal, a kőolaj hordónkénti ára pedig eközben 46 százalékkal esett vissza. Egy hordó egyébként 159 liter kőolajat tartalmaz, ebből 80–90 liter benzint és 40–45 liter gázolajat nyernek ki, emellett kis mennyiségű kerozin és motorolaj is származhat ugyanabból a nyersanyagból.
Egy hordó kőolajból így átlagosan 115–120 liter üzemanyag lesz, ha pedig ezt 1,12 eurós átlagáron értékesítik, a nagyvállalatok és az állam összesen 131 eurót, illetve 142 dollárt keres egyetlen hordón. Vagyis a jelenleg 30 dollár alatt vásárolt mennyiség 475 százalékos bevételt termel.
Az Adevărul összeállítása szerint uniós viszonylatban az elmúlt egy évben Ausztriában csökkent legnagyobb mértékben, 20 százalékkal az üzemanyag ára, amely most literenként 0,92 euróba kerül. A Digi 24 hírtelevízió azt is kiszámolta, hogy mekkora az üzemanyag alapára, ha levonjuk az állami adókat és illetékeket, eszerint Ausztriában a kőolajipari vállalatok 0,38 euróért kínálják a terméket. Árvisszaesés tekintetében Szlovákia következik 18,6 százalékkal, ennek nyomán egy liter üzemanyag most 1,05 euróba kerül teljes áron.
Ugyanennyit kell fizetni a termékért Romániában is a 3,74 százalékos csökkenés következtében, a közterhek nélkül pedig egy liter üzemanyag nálunk 0,43 euróba kerül. Az alapár csak Spanyolországban (0,44 euró) és Bulgáriában (0,50 euró) nagyobb, míg Magyarországon és Franciaországban 0,40 euróért, Németországban 0,39 euróért, Belgiumban és Csehországban 0,37 euróért, Lengyelországban pedig 0,35 euróért értékesítik a kereskedők az üzemanyagot.
Ha az árra rászámítjuk az állami közterheket, a benzint és a gázolajat jelenleg 1,05 euróért kínáló Romániát továbbra is számos uniós tagállam előzi meg: az üzemanyag olcsóbb például – a 27 százalékos áfát felszámoló – Magyarországon (1,03 euró), Észtországban (0,91 euró), Lettországban (1,03 euró), Litvániában (1,02 euró), Lengyelországban (0,86 euró), Bulgáriában (1,04 euró) és Csehországban (1,03 euró).
Veszteséges lehet a Petrom nagyvállalat
Az üzemanyag-kereskedelemből származó óriási bevételek ellenére a kőolajipari vállalatok drámaian látják a helyzetet a kőolaj nemzetközi árának visszaesése miatt. Az osztrák OMV tulajdonában lévő romániai Petrom az első olyan hazai vállalat volt, amely egymilliárd lejnél nagyobb profitot tudott termelni 2013-ban. A nagyvállalat azonban most attól tart, hogy a 2015-ös évet veszteséggel zárta, mivel a tavalyi utolsó negyedévben 400 millió euróval (18 milliárd lejjel) kellett leértékelnie feltárási és kitermelői aktíváit, és elképzelhető, hogy ez lenullázza a 2015 első kilenc hónapjában jegyzett 223 millió eurós (991 millió lejes) nyereséget.
A Petrom február 18-án fog részletesen beszámolni a 2015-ös eredményekről, ha pedig hivatalos lesz, hogy a tavalyi év veszteséges volt, ez lesz az első esztendő a vállalat 2004-es privatizálása óta, amelyet mínusszal zár. Elemzők a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilapnak úgy nyilatkoztak: a kérdés nem az, hogy a kőolajipari vállalat veszteséges volt-e tavaly, hanem az, hogy mekkora volt a ráfizetés. A leértékelésről egyébként múlt héten az OMV anyavállalat számolt be, amely a kőolaj és a földgáz nemzetközi árának visszaesésével magyarázta a hátrányos intézkedést.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!