Képtelenek hazacsalogatni a bukaresti hatóságok a külföldre kivándorolt románokat, akiknek száma becslések szerint túlszárnyalja a négymilliót.
2016. január 03., 18:362016. január 03., 18:36
2016. január 03., 20:312016. január 03., 20:31
Bár egy törvénytervezet egy év erejéig havi ötszáz eurós állami támogatással ösztönözné a vendégmunkások hazatelepedését, a külföldön élőket elsősorban a korrupció, az alacsony életszínvonal és az otthoniak eltérő gondolkodásmódja riasztja el a szülőföldjükre való visszatéréstől.
A hazatelepítés és a hazafiság szavak kombinációjából született Re>patriot elnevezéssel indított programot a külföldön élő románok hazacsalogatása céljából egy bukaresti alapítvány, láványos eredményeket azonban még nem sikerült felmutatnia az elmúlt nyolc hónap során.
A vállalkozói és üzleti szféra képviselőit tömörítő Romanian Business Leaders (RBL) alapítvány által idén áprilisban kezdeményezett projekt keretében azoknak a román vendégmunkásoknak nyújtanak segítséget, akik szülőföldjükre visszatérve vállalkozásba, vállalkozásfejlesztésbe fognának. A szervezet eddig olaszországi, spanyolországi és nagy-britanniai nagyvárosokban élő románok számára rendezett ismeretterjesztő kampányt szülőhazájuk befektetési lehetőségeiről, egy vállalkozás beindításának törvényi feltételeiről, a várható bürokratikus akadályokról.
A tájékoztatás eme konkrét formája nem véletlen, hiszen az 1989-es rendszerváltás óta külföldre vándorolt több mint négymillió román állampolgár jelentős része tíz-húsz éve él távol otthonról, és nagyon kevés ismeretei vannak a romániai közigazgatási és állami intézmények működéséről. „Akárcsak a külföldi befektetők, az elvándorolt románok számára is az információhiány jelenti az országban való meg- vagy visszatelepedés egyik legnagyobb akadályát. No és persze a befektetett tőke elveszítésétől való félelem\" – sorolja a buktatókat Felix Pătrăşcanu, az alapítvány igazgatótanácsának tagja. A szervezetet egyébként az a Marius Bostan irányítja, aki a novemberben hivatalba lépett bukaresti szakértői kormányban megkapta a távközlési minisztérium irányítását.
Ebből sokan arra következtetnek, hogy kormányzati szinten is nagyobb hangsúlyt kaphat a román vendégmunkások visszacsalogatását célzó program, amelyet eddig jobbára jól hangzó szlogenként pufogtattak a bukaresti politikusok, kézzelfogható stratégiát azonban nem sorakoztattak mögé. Sőt az anyaországban sokan – főleg baloldali politikusok – úgy vélik, a külföldön élőknek nem lenne szabad beleszólniuk a romániai belpolitikába a választásokon való részvételükkel.
Elsősorban emiatt késett évekig a levélben történő szavazást biztosító törvény elfogadása, amelyet végül idén novemberben szavazott meg a bukaresti parlament. A diaszpórával szembeni ellenszenv mondatta például a nyáron Ioan Russzal, a Ponta-kormány közlekedési miniszterével, hogy a külföldön havi 1500 euróért dolgozó román „vasbetonöntők\" gyereke otthon csavargóvá, a felesége pedig prostituálttá válik. A tárcavezető végül a bársonyszékével fizetett sértő kijelentéséért.
Ennél is messzebb ment a napokban egy szociáldemokrata parlamenti képviselő. Az alakulata Gorj megyei szervezetét irányító Claudiu Manda egy Nagy-Britanniában élő román vendégmunkással a Facebook közösségi oldalon folytatott éles szóváltás hevében örömének adott hangot, hogy honfitársa kivándorolt az országból, majd felszólította, hogy létesítsen szexuális kapcsolatot az édesanyjával. A Szociáldemokrata Párt (PSD) még csak megrovásban sem részesítette a honatyát.
A Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) egyik képviselőjének frissen beterjesztett törvénytervezete most egy évig havi ötszáz eurós állami támogatást nyújtana azoknak, akik hazatérve munkát vállalnak vagy munkahelyteremtő vállalkozásba fognak az országban. Amellett, hogy kétséges a kezdeményezés parlamenti megszavazása, sokan a kezdeményezés sikerességét is kétségbe vonják.
Egy, az RBL alapítvány által nemrég bemutatott felmérés szerint a diaszpóra hetven százaléka szívesen hazatelepedne a következő években, e téren azonban a romániai korrupció, a nyugatihoz képest alacsony életszínvonal és az otthoni mentalitás számít a legfőbb visszatartó tényezőnek. Ráadásul az elmúlt időszak tendenciája arról árulkodik, hogy az Olasz- és Spanyolországban élő, összesen több mint kétmilliósra becsült román közösség tagjai közül egyre többen nem haza, hanem a még nagyobb jólétet biztosító skandináv államokba vándorolnak.
„Ahol pénz van, oda húznak a románok is, ezt a hazaküldött összegek útvonala is jól mutatja\" – vallja az egyik pénzküldési szolgáltatás romániai képviselője. Márpedig a román államnak jelentős haszna származik a kivándoroltakból, akik több ezer kilométeres távolságból is az anyaország első számú befektetőinek számítanak. A román vendégmunkások által az elmúlt tíz év alatt hazaküldött mintegy hatvan milliárd euró ugyanis meghaladja az ugyanebben az időszakban végrehajtott külföldi beruházások volumenét.
Éves lebontásban a legtöbbet, 8,6 milliárd eurót még a gazdasági válság előtt, 2008-ban folyósították haza a külföldön élő románok; az volt az utolsó olyan év, amikor a külföldi befektetések túlszárnyalták (egymilliárd euróval) a hazaküldött összeget. Tavaly 3,4 milliárd eurót juttattak haza a román vendégmunkások (a legtöbbet, egymilliárdot Olaszországból), ezt az összeget már az idei év első kilenc hónapjában túlszárnyalták, és a transzferek tekintetében a harmadik helyet foglalják el Európában.
Klaus Johannis államfő karácsonyi üzenetében külön megszólította a külföldön élő románokat, meggyőződésének adva hangot, miszerint az országban belátható időn belül megteremtődnek a hazatérésük feltételei. A szülőföld szeretetét, az otthon élő rokonok, barátok hiányát azonban esetükben egyelőre felülírják az anyagi szempontok, amelyekkel az anyaország egyelőre nem tudja felvenni a versenyt.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!