Fotó: adevarul
Mintegy nyolcezer tanügyi alkalmazott vonult fel szerdán Bukarest utcáin, miután hétfőn kudarcba fulladtak az oktatási szakszervezetek és a munkaügyi minisztérium közötti tárgyalások, az érdekvédelmiek ugyanis elégedetlenek a kormány új rendeletében szereplő bérezési javaslatokkal. A pedagógusok azzal fenyegetőznek, hogy ha nem születik megoldás, bojkottálni fogják a vizsgákat.
Nagyfokú elégedetlenség
A tüntetők transzparensein olyan feliratok szerepeltek, mint Hagyják a nevelést a nevelőkre, Azt hittük, Johannissal megszabadulunk a hiányosságoktól, illetve Az oktatás és az ország elvesztette a türelmét.
„Nem vagyunk elégedettek a fizetésekkel és a bérezési törvény tervezetével, ami sok ideje késik, és ami nem is jó. Illetve ott van a bruttó hazai termék (GDP) 6 százaléka, amit sosem kaptunk meg” – magyarázta a helyszínre érkezett sajtósoknak egyik pedagógus. „Oda jutottunk, hogy más munkahely után nézünk, mert a tanügyből nem lehet megélni” – mondta egy másik tüntető. Egy harmadik pedig leszögezte: „oda jutottunk, hogy mi kiabálunk, mi halljuk, ők meg süketek”. A pedagógusok egyébként azért időzítették a demonstrációt a gyermeknapra, hogy jelezzék: nemcsak maguknak, hanem a felnövekvő nemzedékek nevelésének is nagyobb társadalmi megbecsülést akarnak kiharcolni.
Hat százalékkal megelégednének
„Az oktatásban a 6 százalékos gyors béremelés lenne az elfogadható, tisztességes megoldás” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy Gábor, aki a Szabad Tanügyi Szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnökeként egy 55 fős háromszéki küldöttség élén vett részt a szerdai bukaresti megmozduláson. Elmondta, jó hangulatú, bizakodó, ugyanakkor fegyelmezett megmozdulást szerveztek a fővárosban. „A tanárok nem restelltek 3,5 kilométert gyalogolni a kormány épületétől a Cotroceni palotáig, ahol letolvajoztuk, legazembereztük az ország vezetőit” – idézte fel a tiltakozás mozzanatait a szakszervezeti vezető.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy a kormánynál iktatták követeléseiket, és a tiltakozó megmozdulás után is folytatják a tárgyalásokat. „Ezzel párhuzamosan elkezdődik az aláírásgyűjtés, arra biztatjuk a tanárokat, hogy tiltakozásképpen ne vegyenek részt a záróvizsgákon, ez különben sem kötelességük, ha nem iratkoznak fel a listákra, nem lehet kötelezni őket” – magyarázta Nagy Gábor, aki szerint egy 6 százalékos béremelés ígéretével talán abbahagyják a tiltakozó akciót, de a tárgyalásoknak mindenképpen folytatódniuk kell, az oktatás finanszírozásáról, a beruházásokról, a fejlesztésekről.
„A legutóbbi tervezet volt a legszemtelenebb, még a tavaly decemberi, illetve a februári is elfogadhatóbb lett volna. A tanárok alig keresnek valamivel többet, mint az 1250 lejes minimálbér, holott ma már minden pedagógusnak, a tanítóknak is felsőfokú, egyetemi végzettségük van” – szögezte le Nagy Gábor.
Mint beszámoltunk, a Mediafax hírügynökség birtokába jutott dokumentum szerint a közalkalmazotti bérkiigazításról szóló sürgősségi kormányrendelet tervezetében – amelyet a tanügyi szakszervezetek nem fogadtak el – az áll, hogy 207 lejjel nőne egy első fokozati vizsgával rendelkező, 25 és 30 év közötti, felsőfokú végzettségű tanár bruttó fizetése.
A tervezetben említett példa szerint jelen pillanatban az első fokozati vizsgát letudó, 25 és 30 év közötti, felsőfokú végzettségű tanár alapfizetése 2405 lej (ebben benne van a három korábbi fizetésemelés is), ehhez adódik hozzá az érdemfokozat (601 lej), az osztályfőnöki járandóság (301 lej), a szakmában töltött időért járó pénz (826 lej), a vidéki ingázásért járó kompenzáció (241 lej) – így áll össze a bér, amelyhez hozzáadódik kétféle pótlék, így lesz a bruttó fizetés 4946 lej. A kormány által javasolt verzióban azonban az alapkereset 3156 lej lenne, a különböző pluszjuttatásokkal pedig bruttó 5153 lejre emelkedne, azaz 207 lejjel lenne több, mint most.
Mint ismeretes, a kormány május közepén bocsátotta közvitára azt a sürgősségi rendelettervezetet, amellyel a közalkalmazottak bérezési rendszerében lévő igazságtalanságok egy részét próbálja felszámolni, kiemelt figyelmet fordítva a tavaly nemzetbiztonsági tényezőnek minősített, számos gonddal küzdő egészségügyi rendszerre.
A tavaly novemberben hivatalba lépett szakértői kormány a GDP 2,95 százalékára rugó hiánnyal megtervezett költségvetést örökölt elődjétől, a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kabinettől, amely 24-ről 20 százalékra csökkentette az általános forgalmi adót (áfa/TVA) és tízszázalékos általános béremelést vezetett be a közszférában 2016 január elsejétől kezdődően. Dacian Ciolos kormányfő több ízben hangsúlyozta: most nincs költségvetési fedezet további béremelésekre, csak a legsürgősebbnek korrekciókra vállalkozhat.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!