Fotó: Krónika
2008. február 01., 00:002008. február 01., 00:00
A Tudor Art kereskedõház adatai szerint a 2286 eladott mûtárgy összértéke meghaladta a 3 millió eurót, míg 2006-ban ez az érték alig érte el az 1,6 millió eurót. Az év legjobban eladott festõjének Theodor Palladyt (1871– 1956) kiáltotta ki a román szakma. A mûvész Akt sárga fátyollal (olaj/vászon) címû munkájáért 250 ezer lejt, azaz közel 80 ezer eurót fizetett egy román mûgyûjtõ, 19 eladott festményének összértéke megközelítette a 310 ezer eurót. A legdrágábban eladott darab a szintén román festõ, Nicolae Tonitza (1886–1940) kézjegyét viseli. A tavaly novemberben kalapács alá került Portrétanulmány (olaj/karton) festményét 96 ezer eurós rekordáron ütötték le, s ezzel minden idõk legdrágábban eladott festménye lett Romániában. A harmadik hely a négy éven keresztül listavezetõ Nicolae Grigorescué (1838– 1907) a Mályvavirág (olaj/fa) címû festményével, amely közel 60 ezer eurós áron kelt el. Luminiþa Ghilduº, a Tonitza-aukciót lebonyolító Monavissa kereskedõház vezetõje szerint a magas árak a piac növekvõ tendenciáját mutatják, az eddig alulértékelt román mûvészek munkái kezdik elérni a reális értéket. Az öt aukcióház és közel háromszáz kisebb-nagyobb galéria széles választékot kínál a kortárs mûvészek munkáiból is. „Altatott\" mûremekek Dan Tudor, a Tudor Art kereskedõház vezetõje szerint a mûtárgyak szám szerint kevesebb, de nagyobb értékben eladott volumene egyértelmûen azt jelzi, hogy a piacon megjelentek a közép-, illetve hosszú távú befektetõk. Tudor szerint idén várhatóan fokozódik a növekedés üteme, Románia uniós csatlakozását követõen a román mûvészek darabjai is megjelennek a nemzetközi aukciós házak kínálatában. Sok olyan mû létezik, amely – bár Romániában magasra taksálják õket –, Európában teljesen ismeretlen. A román mûvészek a nemzetközi piacon egyáltalán nincsenek még jelen, a romániai vásárlók zöme ugyanakkor elõszeretettel vásárolja a hazai mûvészek munkáit. Petru Romoºan mûkritikus szerint a tíz legismertebb mûvész által aláírt alkotások értéke növekvõben van, míg az átlagos darabokon szinte lehetetlen jutányos áron túladni. Hozzátette: itthon elsõsorban az országhoz, a román identitáshoz kapcsolódó alkotásokat veszik, nem a mûvészeti érték az elsõdleges. Romoºan szerint jelentõsnek mondható a piaci kereslet, az igazi nagy alkotásokat még „altatják\", megjelenésükre egyelõre várni kell. A mûtárgyak értéke jelen pillanatban jóval a reális érték alatt van. Míg pár évvel ezelõtt egy Tonitzáért 5000 dollárt ajánlottak, 2007-ben már közel 100 ezer euróért sikerült eladni, egy-két éven belül pedig várhatóan 200 ezer eurónál is többet ér majd ugyanaz a mû. Európai középmezõny Mivel a román festõk még nincsenek jelen az európai platformon, munkáik reális értékét csak felbecsülni lehet. Romániai viszonylatban a Tonitza-festményért kifizetett 96 ezer eurós összeg nagynak tûnik, ez az ár azonban az európai aukciókon legfeljebb a gyenge középmezõnyben kapna helyet. A romániai mûtárgypiac európai piachoz való csatlakozása valószínûleg jelentõs ármozgásokat eredményez majd pozitív és negatív irányban egyaránt. Befektetési szempontból tavaly sokat változott a piac, az eddig megszokott ingatlan, részvények és arany mellett a mûtárgy is egyre biztosabb és jövedelmezõbb befektetésnek bizonyul. A kilencvenes évek elején még a „régiséget veszek, valutával fizetek\" hirdetések árán lehetett adni-venni, mára azonban megjelentek a hozzáértõ, igényes vevõk. Bár a nagy aukciós házak még nincsenek jelen, egyre több a külföldi vásárló. A külföldieket semmilyen megkötés nem korlátozza, ám minden esetben tanácsos kikérni a Mûemlékvédelmi Hatóság exportengedélyét. Bár statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a tehetõs emberek egy része egyre inkább mûtárgyba fekteti vagyona egy részét. Túrós-Bense Levente
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.