Kiszámolták. Évi 0,8 százalékkal növelné a román GDP-t, ha sikerülne lehívni az összes rendelkezésre álló európai uniós forrást
Fotó: Pixabay
Az új költségvetési időszakban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kapják az Európai Unió kohéziós folyósításainak csaknem a felét, és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatásokkal együtt ezek a finanszírozások a következő hét évben érezhetően gyorsítják majd a térség gazdasági növekedését – áll a Moody's Investors Service átfogó szektorelemzésében.
2021. április 21., 11:392021. április 21., 11:39
A nemzetközi hitelminősítő közölte: számításai szerint a hagyományos finanszírozási kategóriába eső kohéziós szakpolitikai és vidékfejlesztési EU-juttatások 450 milliárd eurós keretösszegéből a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok 46 százalékot kapnak.
A Moody's szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére és az ellenállóképesség javítására szolgáló uniós pénzügyi eszköz (RRF) 22 százalékát, az EU munkahelyvédelmi programjának (SURE) 21 százalékát szintén ezek a gazdaságok kapják.
A hitelminősítő számításai szerint a hagyományos EU-források és az RRF-program folyósításai együtt a 2021–2027-es időszakban évente átlagosan 0,5 százalékpontot adnak hozzá a közép- és kelet-európai gazdaságok hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez, összehasonlítva a 2014–2020-as EU-költségvetési időszakkal, amikor csak a hagyományos finanszírozási folyósítások álltak rendelkezésre.
az első két ország esetében 1, Romániában 0,8 százalékponttal emelve évente a GDP-növekedés ütemét a 2027-ig terjedő időszakban. Magyarország és Szlovákia esetében ugyanez 0,3 százalékpontos, Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában 0,2 százalékpontos növekedési többletet eredményezhet éves átlagban a következő hét évben – áll a Moody's elemzésében.
A cég számításai szerint mindezek eredményeként a GDP-arányos államadósság-ráta a közép- és kelet-európai EU-térségben éves átlagban 0,4 százalékponttal csökken a 2021–2027 közötti időszakban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett előrejelzése megerősíti, hogy a hatóságok megfelelő költségvetési feltételeket teremtettek, és Románia jó úton halad, de továbbra is óvatosságra van szükség, különösen a kiadások tekintetében – jelentette ki a pénzügyminiszter.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!