2010. május 12., 09:102010. május 12., 09:10
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a megbeszélést követően bejelentette, pénteken délelőtt ül össze a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács – amelynek a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is tagjai –, hogy megvitassák a megállapodást, s ha kell, módosítsanak rajta. A felek tegnap kézhez kapták a dokumentumot, hogy részleteiben is értesüljenek a kormány, valamint az IMF által kidolgozott megszorító intézkedésekről.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kabinet végül az általános forgalmi adó, illetve az egységes adókulcs értékének növelése helyett a közalkalmazotti béralap 25 százalékos, míg a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos csökkentése mellett döntött. Emellett a Mediafax hírügynökség birtokába került, az IMF vezetőségének szánt szándéknyilatkozat más megszorításokat is tartalmaz. Szerepel ebben egyebek mellett az étkezési utalványok, a banki kamatokból, illetve a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek megadózása, az IT-szektor adókedvezményeinek eltörlése, a gyógyszerforgalmazó cégek becsült üzleti forgalmának megadózása.
Ugyanakkor tegnap derült fény arra is, hogy a kormány módosítani kívánja a kismamák havi juttatását szabályozó törvényt. Mint ismeretes, jelenleg a kismamák választhatnak, hogy a kormány által biztosított havi 600 lejt választják vagy kérik, hogy előző évi átlagjövedelmük 85 százalékát kaphassák meg havonta. Ez az összeg két évig, fogyatékos gyermek esetén három évig jár. A tegnapi nap folyamán egymásnak ellentmondó értesülések szivárogtak ki, egyesek szerint a kormány mindenki esetében 600 lejes gyest szabna meg, mások tudni vélték, hogy a 85 százalékot fogják kisebb arányra csökkenteni.
A szakszervezeti vezetők tegnap úgy vélekedtek, hogy amennyiben pénteken a társadalmi partnerek a dokumentum módosításáról döntenek, akkor vissza kell majd hívni Romániába az IMF küldöttségét.
Traian Băsescu államfő egyébként tegnap nem zárkózott el a szándéknyilatkozat módosításától. Újságírói kérdésre leszögezte, „a tárgyalásokat bármikor újra lehet kezdeni”. Ugyanakkor – Bogdan Hossu bejelentése szerint – az államfő arra kérte a kormányt, hogy a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács jóváhagyása nélkül ne hagyja jóvá a dokumentumot. Esti sajtónyilatkozatában az államfő leszögezte, a kormány által kidolgozott szándéknyilatkozat korrekt, azonban ha valakinek van jobb javaslata, annak csak örülni fog.
„A kormány javaslata a valóságon, számokon alapul. Ez jelenleg a legjobb megoldás” – mondta, kitérve arra is, hogy csak olyan javaslatot tud támogatni, ami azon alapszik, hogy kizárólag annyit lehet elkölteni, amennyit az ország megtermel. Szerinte a béreket, nyugdíjakat csak további hitelek igénylésével lehetne a jelenlegi szinten tartani. „Nem kellene odajutnunk, mint Görögország, hogy mások segítségére szoruljunk. Magunk kell megoldanunk a helyzetet” – fogalmazott. Az államfő ismételten bírálta az előző kormányokat, mondván: már a fizetés- és nyugdíjemelésekkor tudta, hogy ezekre nincs fedezet, azonban tehetetlen volt, nem tudott beleszólni a folyamatba. (Eközben éppen Băsescu hirdette ki a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, amit még a Tăriceanu-kormány idején, többek között az akkor ellenzékben levő PDL támogatásával, a kormánypártok ellenkezése dacára fogadott el az ellenzéki többség a parlamentben.)
Eközben Elena Udrea fejlesztési miniszter tegnap szolidaritási alap létrehozását jelentette be. Ide folynának be azok a tervezett adók, amelyeket a magas közalkalmazotti bérekre vetnének ki, illetve ide utalhatnák fizetésük egy részét vagy teljes összegét azok, akik segíteni szeretnének a rászorulókon. Udrea hangsúlyozta, ő maga és a kormány több tagja is lemond teljes fizetéséről a szolidaritási alap javára.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.