Fotó: Rostás Szabolcs
A bukaresti Versenytanács elemzése szerint az alapélelmiszerek átlagára a nagyobb kiskereskedelmi láncok üzleteiben 43 százalékig terjedően csökkent augusztus első hetében a kereskedelmi árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet hatására.
2023. augusztus 16., 18:262023. augusztus 16., 18:26
2023. augusztus 16., 18:512023. augusztus 16., 18:51
A versenyhivatal szerdai közleménye szerint a júniusi átlagárakhoz képest a gyümölcsök és a zöldségek ára mérséklődött a legnagyobb mértékben augusztus első hetében. E szerint a paradicsom 44, a szőlő ára 38, a zöldpaprika 32 százalékkal lett olcsóbb. Csökkent a burgonya, a hagyma, a szilva, a görögdinnye és a sárgarépa ára is. „Az idő múlásával az élelmiszerár-csökkenés egyre szélesebb körben elterjed, mivel a drágábban vásárolt korábbi árukészletek kimerülnek. Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező időszakban egyre több üzletben csökken az alapélelmiszererek ára” – idézte a közlemény a Versenytanács elnökét, Bogdan Chiriţoiut.
Az utóbbi termék esetében májusban 20 százalékos árcsökkenést vezettek be az áruházláncok a feldolgozók és a kiskereskedők fél évre szóló önkéntes árkedvezmény-megállapodásának megfelelően. A Versenytanács közölte azt is, hogy az alapélelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosárban lévő többi termék (kenyér, étolaj, tojás, cukor és kukoricaliszt) ára is csökkent a vizsgált időszakban.
Ami a húsféléket illeti: a csirkeaprólékért 10, a csirkeszárnyért 6, a grillcsirkéért közel 4 százalékkal kevesebbet kellet fizetni augusztus első hetében, mint júniusban. 1,8 százalékkal csökkent a kockázott friss sertéshús ára is, a sertéslapocka átlagára viszont 1,4 százalékkal nőtt.
A román kormány 17 alapélelmiszer árának korlátozása érdekében június végén elfogadott sürgősségi rendelete augusztus elsején lépett hatályba. A jogszabály a következő három hónapban 20 százalékra korlátozza a feldolgozók és a kiskereskedők által alkalmazható megengedett árrést, a nagybani forgalmazók pedig (az adásvételek számától függetlenül) együttesen legfeljebb 5 százalékos haszonkulcsot számolhatnak fel. A rendelet meghatározott összetételű és kiszerelésű fehér kenyérre, friss tehéntejre, telemeára, joghurtra, búzalisztre, kukoricadarára, tojásra, napraforgóolajra, csirkehúsra, sertéshúsra, friss zöldségre, gyümölcsre, burgonyára és cukorra vonatkozik. Hatályának esetleges meghosszabbításáról a tapasztalatoktól függően a három hónapos időszak végén döntenek
Az alapélelmiszerek árréscsökkentését előíró kormányrendelet betartását fogják ellenőrizni a hatóságok az élelmiszerüzletekben – jelentette be szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
szóljon hozzá!