2009. július 27., 11:012009. július 27., 11:01
A miniszterelnök szerint azonban az államkassza rohamosan apad, így a kormány korántsem tudja megvalósítani minden tervét. „Azt gondolom, ha lenne pénz, minden problémát megoldanánk, és párhuzamosan folynának a beruházások. Ám manapság világszerte egyre kevesebb a pénz, így mi is csak módjával tudunk tervezni. Azt viszont megígérhetem a szatmáriaknak, hogy a fejlesztések rangsorolásánál elsőbbséget fognak élvezni” – jelentette ki Boc.
A politikus elmondta, a terelőút mellett a Nyíregyháza felé folytatódó Pete–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út tervét is „melegen tartják” Bukarestben. Elvileg az idei év utolsó negyedében kiírhatják az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást, így jövőre már hozzá is kezdhetnek a város melletti félkörgyűrű megépítéséhez, amely a gyorsforgalmi út szempontjából is lényeges szakasz. A megyeszékhely tehermentesítését szolgáló terelőút és az azt kiszolgáló bekötőutak tervezett összköltsége 130 millió euró. A miniszterelnök ígérete alapján ezt az összeget el fogják különíteni a jövő évi országos költségvetés készítésekor, így 2010 első felében el is kezdődhet a kivitelezés. A Nagyvárad–Nagykároly felől érkező útszakasz 19 kilométer hosszan haladna el a város északkeleti részén. Ehhez egy vasúti felüljárót és a negyedik Szamos-hidat is meg kell majd építeni. A harmadik szatmárnémeti átjáró ügyét a helyi közigazgatás vette kézbe.
A vezetők arra is ígéretet tettek, hogy 2011-re befejeződnek a Nagyvárad–Szatmárnémeti közötti, 19-es számú országút rehabilitációs munkálatai, így határidőre elkészülhet az út Szatmár megyei 52 kilométeres szakasza. A tervek szerint már 2010-ben átadják a forgalomnak az említett útszakaszhoz tartozó, Nagymajtény mellett épülő vasúti felüljárót. Ez a felújítási terv azonban nem tartalmazza az útszakasz Nagykárolyon átvezető 4,9 kilométeres részét, így azt a helyi tanácsnak saját forrásaiból kellene finanszíroznia, ám erre nincsen lehetősége. Boc ígéretet tett rá, megpróbálja módosíttatni a kivitelezési tervet, és megoldani a nagykárolyi szakasz rehabilitációját is.
Radu Berceanu szállításügyi miniszter elismerte, hogy a megyeközpontnak nagy szüksége van egy terelő- és egy gyorsforgalmi útra. Meglátása szerint a kivitelezési folyamatot úgy lehetne felgyorsítani, ha a szatmáriak lemondanának két sávról. „A tervezett négy helyett csak a két belső sávot építenénk meg, mert a haladás gyorsaságát ez számottevően nem befolyásolja. Most azért terhelt a forgalom, mert a lakott terület miatti sebességkorlátozások nehezítik, és nem a rendelkezésre álló hely elégtelensége akadályozza azt” – véli a tárcavezető. „Később, ha indokolttá válik, további külső sávokkal lesz majd bővíthető ez a szakasz” – tette hozzá Boc. Ez az egyszerűsítés felgyorsíthatja a kivitelezést, és a megnövekedett forgalom akár már egy éven belül kikerülheti Szatmárnémetit. Ezt az ötletet Csehi Árpád megyei tanácselnök is támogatja. „A mai gazdasági helyzetben ez a legideálisabb döntés, és a két új sáv hathatós segítség lenne a megyének” – fűzte hozzá a megyei önkormányzat vezetője.
A csütörtök délutáni találkozón szóba került a tasnádi vízhálózat bővítésére megnyert uniós pályázat megvalósíthatósága is. A partiumi kisvárosnak szabály szerint idén szeptember 30-áig el kellene költenie a megnyert pénzt, ám erre nincsen lehetősége. Boc megígérte, közbenjár a határidő meghosszabbítása érdekében. A napirendi pontok között a megyei reptér modernizálása is szerepelt, ám Berceanu ezt még nem látja kellőképpen indokoltnak. „Ha a terelő- és gyorsforgalmi úthálózat elkészül, a környék vonzóbbá válik a befektetők számára. Akkor majd nagyobb régiót fog kiszolgálni a szatmári reptér, és visszatérhetünk erre a kérdésre” – nyilatkozta a miniszter. A szociális intézmények finanszírozására vonatkozó kérdésekre a miniszterelnök válasza az volt, megoldják azt is, ha találnak még valamit az ország pénzeszsákjában.
A politikusok szatmári látogatásuk után Nagybányára siettek, ahol ígéretet tettek néhány megyei, országos és nemzetközi érdekeltségű út rehabilitációjára. Ennek megoldását különböző hazai és nemzetközi pályázatok révén látják megoldhatónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok