Fotó: Veres Nándor
Két héttel elhalasztják a csomagolóanyag kilogrammjára kirótt 2 lejes illeték miatt kilátásba helyezett tiltakozást, miután öt miniszter ígérte meg az élelmiszer-ipari vállalkozóknak, hogy megoldást találnak a 30 százalékos élelmiszer-drágulással, nagyszabású elbocsátásokkal fenyegető helyzetre.
2016. február 09., 19:202016. február 09., 19:20
Az elkeseredett termelők különben szerdára hirdették meg a tiltakozó akciót, ám a tárgyalások után két héttel elhalasztották, bízva abban, hogy a miniszterek betartják az ígéreteiket.
A Pro Agro élelmiszer-ipari szövetség kedden közleményt adott ki, amelyben leszögezik, Costin Borc és Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes, Paşca Palmer környezetvédelmi, Anca Dragu pénzügyi és Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy módosítanak a csomagolóanyagok újrahasznosítását szabályozó törvénykezésen.
Két munkacsoportot hoznak létre. Az egyik az idén alkalmazandó jogszabály tervezetét dolgozza ki, megállapítva az ökoilleték mértékét – amit egyébként a csomagolás anyaga alapján határoznak meg, és amit a termelők közvetlenül a környezetvédelmi alapba fizetnek majd be. A másik munkacsoport pedig arra keresi a megoldást, hogy mi legyen az 50 millió eurós hátralékkal, amit a bejelentett, ám a valóságban nem begyűjtött vagy újra nem hasznosított hulladék miatt követelnek az élelmiszergyártóktól.
Amint arról korábban beszámoltunk, a környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzései során kiderült, hogy a csomagolóanyag újrahasznosításának kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate - OTR), amiket a termelők megfizettek, hogy a csomagolóanyagaikat visszaintegrálják a gazdasági körforgásba, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek, és amit begyűjtöttek sem hasznosították mind újra.
Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben több ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra. A gyártók azonban azt mondják, hogy ha az eddigi 65 bani helyett 2 lej illetéket követelnek tőlük, az élelmiszerek 30 százalékos drágulásához vezetne, de sok cég csődbe jutna, az ágazatban pedig tömeges leépítésekre kerülne sor.
Az élelmiszer-ipari vállalkozók különben jelezték, megértették, hogy az egész hulladékgazdálkodási rendszert újra kell gondolni, de szerintük a jelenlegi szabályozás nem hatékony. Úgy vélik, a helyi hatóságok felelősségét is meg kell állapítani, hiszen azok is fogyasztók, újrahasznosítók és szennyezők, másrészt meglátásukban a környezetvédelmi minisztériumnak a teljes folyamatban aktív szerepet kell vállalnia.
A Pro Agro képviselői most leszögezték, két hét haladékot adnak a kormánynak az ígéretei teljesítésére, ha addig nem találnak megoldást, nemcsak 2500-an vonulnak utcára, mint ahogy azt mára tervezték, hanem sokkal többen „az élelmiszeriparból és a kapcsolódó ágazatokból, mindazok, akik a munkahelyeiket féltik, akik meg akarják menteni a romániai élelmiszergyártást, és akiknek fontos, hogy működő hulladék-újrahasznosító rendszer jöjjön létre Romániában”.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!