2009. augusztus 25., 09:032009. augusztus 25., 09:03
A tervezett törvénymódosítások megterhelik most ugyan a költségvetést, 2009-ben 248 millió lej költséggel kell számolni Videanu szerint, de már középtávon, tehát már 2010-re 398 millió lej többletbevételt eredményeznek.
A liberális párt azonnal jelezte, bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek, ha a tervezett törvénymódosításokat felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány. Relu Fenechiu, a liberális párt alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy olyan nagy horderejű kérdéseket akar a kormány így egyik napról a másikra megoldani, mint az oktatási törvény vagy a néhány hónap alatt a gazdasági élet egészét megmérgező átalányadó, ezért bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, és az ügyben tárgyalást kezdeményeznek az RMDSZ-szel.
„A kormány mindent felelősségvállalással kíván elintézni, ahány tagja csak megszólal, újabb és újabb, a parlamenti vitát és a szavazást megkerülő javaslatról hallunk. Többségük van, megtehetik, de a felelősségvállalás intézményével nem szabadna visszaélni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Márton Árpád képviselő. Véleménye szerint azonban bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről csak akkor lehet majd beszélni, ha látják már a benyújtott törvényeket. „Amíg a törvénytervezetek szövegét nem ismerjük, nem is lehet azokat véleményezni, egyelőre csak a javaslatok elvi ellentmondásai látszanak. Például minden tiltakozásunk ellenére bevezették a kötelező minimáladót, tehát a cégek nem a nyereségük, hanem a forgalmuk után fizették be az adót. Most mégis a visszafektetett profitot akarják adómentessé tenni, de megtartják a minimáladót is. Ez nem felelősségvállalás, ez nonszensz” – mondta Márton Árpád.
„Ezzel a fenyegetésnek is beillő ígérgetéssel már elég rég próbálkozik a kormány – nyilatkozta lapunknak a felelősségvállalásról Lakatos Péter képviselő. – Tanügy, átszervezések, adózás, most a gazdasági rész – szóval lesz ebben minden, csak nem látszik a haszna.” Lakatos látszatintézkedésnek tartja a befektetésre fordított nyereség adómentességét: bármilyen gyorsított ütemben fogadja is el a parlament, a végrehajtási utasításokat is figyelembe véve október vége előtt nem lesz belőle törvény. „Melyik cég kockáztatja a profitját, és várja ki, hogy a politikai kötélhúzásnak vége legyen? Elköltik, befektetik – már ha lesz egyáltalán nyereségük. Elkésett a törvény, de legalább jövőre időben alkalmazhatják. Csakhogy ez nem indokolja a parlamenti vita megkerülését, hiszen a cégek szempontjából a felelősségvállalás adta gyorsaság már nem számít” – magyarázta Lakatos. A bizalmatlansági indítvány benyújtása szerinte is majd csak azután válik esedékessé, ha ismerik már a benyújtott törvénycsomagot.
„A kormány eddig béna kacsa volt. Én ugyan kevéssé bízom benne, de akár még meg is táltosodhat, és ha kiderül, a tervezett törvények valóban egyik napról a másikra kihúzzák az országot a kátyúból. Ha így van, akkor hagyjuk dolgozni a kormányt, nem lesz bizalmatlansági indítvány. Véleményem szerint azonban nem indokolt a tervezett törvények egyikénél sem a felelősségvállalás, inkább azért folyamodnak hozzá, mert attól tartanak, saját embereik sem szavazzák meg a megszorításokat” – mondta Lakatos Péter. „Csak takarékoskodva nem lehet kilábalni a válságból, az csak a túlélésre elég, és az eddigi tervezetek csak szigorítanak és elvesznek, megfojtják a gazdaságot. Persze hogy a kormányzó pártok képviselői sem szívesen szavaznának meg ilyen törvényeket – ettől tart a kormány, és ezért akar mindent felelősségvállalással áterőszakolni” – tette hozzá.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.