Az élen idén az argentínai Catena Zapata végzett a spanyolországi Bodegas de los Herederos del Marqués de Riscal és a chilei Vik előtt. A top 10-ben hat dél-amerikai, három európai és egy dél-afrikai borászat kapott helyet. Közép- és Kelet- Európát Magyarországon kívül még Szlovénia képviseli a 100-as listán, a volt szovjet tagállamok közül egyedül Georgia került be egy borászattal a rangsorba. Amelyet nem kizárólag a borok minősége alapján állítanak össze, hanem sokat nyomnak a latban a pincészetek vendégfogadó adottságai, a létesítmények kinézete, a felkínált menü, a társítható rendezvények, stb.

Amint a Wall-street.ro portál egyik korábbi cikkéből kiderül, 2020-ban Romániában 844 000 szőlőskertet tartottak nyilván, miközben Európában összesen 2 227 672-t. Ugyanakkor árnyaltabbá válik a kép, ha nem a tulajdonosok számára, hanem az összterületre fókuszálunk: Románia e tekintetben már csak 5,7 százalékos európai részesedést tudhat magáénak, bár így is a megtisztelő negyedik helyen áll valódi „nagyhatalmak”, Spanyolország, Franciaország és Olaszország mögött, illetve Portugáliát, Németországot és Görögországot megelőzve. Ebből is kiderül, hogy Romániában nagyon felaprózottak a szőlészetek: egy tulajdonosra 0,2 hektár ültetvény jut, miközben az uniós átlag 1,4 hektár.

Romániában legfőképpen a Prahova völgyében működik ez hálózatszerűen, ahol a Bor útja projekt révén számos termelő uniós támogatások segítségével gazdálkodik, és a vendégfogadásra is ad.

Bár Erdélyben is – például Fehér vagy Arad megyében – is történtek kezdeményezések a termelők összefogására a Bor útjához hasonló projektek révén, ezek nem igazán működnek. A minap a Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki ismét célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza, a ménesi borvidék Romániában és külföldön is legismertebb pincetulajdonosa és borásza ennek kapcsán a Krónikának elmondta: az önkormányzat Bor útja nevű programja nem új keletű, a választások közeledtével időről időre előveszik. Az elmúlt három évtizedben mégsem sikerült előre lépni, ezért a jeles borász abban reménykedik, hogy ezúttal valóban összejön a sokat hangoztatott kezdeményezés.

Balla Géza szerint a Bor útja nevű kezdeményezés csak akkor lesz működőképes, ha tartalommal töltik fel.

korábban írtuk

Balla Géza: a ménesi borvidék népszerűsítéséből nem lehet kihagyni a magyar múltat

A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.

Vincze László kolozsvári borszakértő korábban egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Erdélyben ugyanis sokan az európai uniós pályázatok miatt kezdtek el szőlőt termelni és bort készíteni, majd a pályázat lejárta után abbahagyták. „A magyarországi borászat jóval színesebb. Sokkal hangsúlyosabb a kisebb-nagyobb pincészetek részvétele a piacon. Magyarországon egy erős boros társadalom él, ahol a pincészetek meg tudnak méretkezni.

– értékelte az erdélyi borászat helyzetét Vincze László.

korábban írtuk

Gyerekcipőben jár még az erdélyi borászat: Kárpát-medencei borokat forgalmazó szaküzlet és borozó nyílik Kolozsváron

Borkedvelők találkahelyeként harangozták be a magyarországi Kárpátia Borház szakemberei a kolozsvári Főtéren a közeljövőben megnyíló Kárpát-medencei borszaküzletet és borozót.