Cseke Attila szerint a cél az, hogy a közpénzt ne kiváltságokra fordítsák
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
2025. július 15., 15:392025. július 15., 15:39
„A cél világos: le kell építeni a nagyra nőtt államot, és spórolni kell az állami intézményeken és magas fizetéseken. A megszorításokban az állam intézményeinek kell elöl járniuk” – hangsúlyozta Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter a Krónikához eljuttatott közleményben.
Amely szerint a legtöbb intézményben – mint az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI), az Országos Lakásügynökség (ANL), az Országos Építési Felügyelőség (ISC), a Közigazgatási Intézet (INA) vagy a Közalkalmazottak Országos Hatósága (ANFP) – az igazgatók fizetése eddig sem haladta meg a miniszter havi nettó 12 776 lejes bérét.
Ennél magasabb bért senki nem kaphat az intézménynél. „Az Országos Beruházási Társaság bonyolítja a fejlesztési minisztérium által finanszírozott legnagyobb beruházásokat, mint például egyetemi kampuszok építése és korszerűsítése, illetve sürgősségi munkálatokat végez. Az intézmény hatékony és jó teljesítményt nyújt, de a gazdasági helyzetre való tekintettel szükség volt a vezetői fizetések kiigazítására” – mondta el Cseke Attila.
A másik kivétel a Közműszolgáltatásokat Szabályozó Hatóság (ANRSC), ahol a vezető fizetését törvény szabályozza – ennek módosítása a kormány következő gazdasági intézkedéscsomagjának része lesz. Itt is csökkenés lesz: az új havi nettó fizetés alacsonyabb lesz, mint a fejlesztési miniszteré.
a CNI igazgatótanácsát 11-ről 5 főre csökkentettük, a tagok havi tiszteletdíja 2194 lej marad. A Kataszteri Hivatal (jelenleg 9 tagú) és a Lakásügynökség (jelenleg 7 tagú) igazgatótanácsai szintén 5 főből fognak állni, amint a második adóügyi intézkedéscsomagot elfogadja a kormány. A tagok tiszteletdíja marad: a Kataszteri Hivatalnál havi nettó 1947 lej, a Lakásügynökségnél havi nettó 1.683 lej.
„Május óta dolgozunk ezen a csomagon. A célunk az, hogy a költségvetési kiadásokat ésszerű keretek között tartsuk, és a közpénzt ne kiváltságokra, hanem a közösség javára fordítsuk. Egy hatékonyabb, kisebb, felelősebb államot építünk” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila.
A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
A román állam arra kérte Magyarországot, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárca részt vehessen a Corvinus-kitermelés bővítésének határon átnyúló környezeti hatásainak felmérésében, de a kérelem több mint három hónapos késéssel érkezett.
Júniusban májushoz képest 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal 5539 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szeptember elsején útjára indul az új gépkocsik vásárlását támogató állami roncsautóprogram – erősítette meg Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, aki azonban továbbra sem árulta el, konkrétan mennyi pénzzel finanszírozzák a járművásárlást.
Az első deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedésekkel jelentős lépést tett a kormány, de ezeket követnie kell egy második és egy harmadik csomagnak is – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Román Nemzeti Bank kormányzója.
Románia 2013–2015-ben teljesítette az euró bevezetésének feltételeit, de lemondott a csatlakozási menetrendről, amikor már nem tartotta be a költségvetési célokat – ez pedig politikai döntés volt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
A kormány arra készül, hogy elhalassza a magánnyugdíjhoz való hozzáférést módosító törvénytervezetet – közölte az Economica.net gazdasági portál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!