Fotó: Mediafax
A Cristian David belügyminiszter által koordinált munkaértekezleten, amelyen a munkáltatói és a munkavállalói képviseletekkel a minimálbér emeléséről megtartandó egyeztetés részleteiről esett szó, többek között Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter, Paul Păcuraru munkaügyi miniszter és Dorin Marian, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője volt jelen. „Az értekezlet résztvevői elemezték a partnerek által eddig tett javaslatokat. Az elemzés eredményét, valamint a javaslatokkal kapcsolatos minisztériumi álláspontokat a miniszterelnök elé terjesztjük, és hivatkozási alapnak tekintjük a szociális partnerekkel folytatandó párbeszéd során. A kormány és a szociális partnerek közötti, július 16-i találkozó során javaslat született a minimálbér növeléséről szóló megállapodás aláírásáról, amelyet végleges formájában a hét végén látnak el kézjegyükkel a felek” – áll a találkozó után kiadott közleményben.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök múlt szerdán arra tett javaslatot a szakszervezetek képviselőinek, fogadják el, hogy a minimálbér a következő ütemben növekedjék: október elsejétől 540 lejre, január elsejétől pedig 600 lejre, majd ezt követően évente további száz lejjel emelkedne a minimális juttatás összege, hogy megközelítse az átlagbér 50 százalékát.
Varujan Vosganian pénzügyminiszter a miniszterelnöki javaslatot követően bejelentette, a kormány tíz napon belül választ vár a szakszervezetektől a felvetésre. Közlése szerint a kormány sürgősségi rendeletben dönt majd arról, hogy egyes társadalmi rétegek számára ne a minimálbér jelentse majd a referenciaalapot, valamint arról, hogy a minimálbér összege évente, az első félév végén növekedjék. Mint kifejtette, ezt azért tartják indokoltnak, hogy a kormány hosszú távra tervezve, többek között motivációs erővel bíró bérezési rendszer révén vessen gátat a munkaerő-elvándorlásnak.
Biztosítékokat követelnek a szakszervezetek
Az öt szakszervezeti szövetségből három úgy döntött, elfogadja a kormány javaslatát, és aláírja a megállapodást, ám a szöveg egyes elemeihez pontosításokat kívánnak fűzni, anélkül azonban, hogy annak értelme lényegi változásokat szenvedjen, csupán azzal a céllal, hogy kiemeljék a felek felelősségét. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke közölte, az általa vezetett tömörülés két másik szervezettel – a Meridiannal és CSDR-rel – közösen hajlandó ellátni kézjegyével a megállapodást, ugyanakkor azt szeretnék, ha a kormány évente két rendeletben döntene a minimálbér emeléséről: először január elsején, az előrejelzések, másodszor pedig július elsején, az addigi termelési adatok alapján. A cél az, hogy 2014-re a minimálbér és az átlagbér közötti aránykülönbség 50 százalék alá csökkenjen. A minimálbér összege így a tervek szerint ekkorra eléri az 1325 lejt. Grigore Pop, az Alfa Kartell Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint ahhoz, hogy a minimálbér október elsejétől növekedhessék, a kormánynak már most el kell fogadnia az erre vonatkozó rendeletet.
Fenyegetésnek engedett a kormány
Mint arról beszámoltunk, a kormány azt követően döntött a minimálbér emeléséről, hogy a szakszervezetek két héten keresztül országszerte megmozdulásokat szerveztek a döntés kikényszerítése végett. Az érdekvédelmi szervezetek arra a tavaly december 11-én aláírt megállapodásra hivatkoztak, amely leszögezte: 2008-tól egységes lesz a minimálbér, annak összege az év első felében 500 lej lesz, majd – amennyiben ezt a gazdasági mutatók lehetővé teszik – a második félévtől 540 lejre növekszik. A kabinet ugyanakkor kezdetben ódzkodott a béremeléstől. Varujan Vosganian szerint a termelékenység nem növekedett kellőképpen az év első felében, ráadásul az infláció is a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, így félő, hogy az esetleges béremelés tovább gerjesztheti a pénzromlást. A szakszervezetek nagyobb szabású tiltakozó megmozdulások megtartására vonatkozó fenyegetései nyomán végül a kormány beadta a derekát, rámutatva: az utólagos elemzések alapján a gazdasági helyzet lehetővé teszi a minimálbér növelését, anélkül, hogy ennek káros hatásai mutatkoznának.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.