Hátráltató tényező. Újjáépítésre szorul a vasúti szállítás is, amely a személy- és teherfuvarozás esetében egyaránt elmaradott
Fotó: Pinti Attila
Annak ellenére, hogy évek óta alacsony az ipari termelés szintje, Romániában nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Miközben a térség országai közül nálunk még mindig nem sikerült behozni a világjárvány okozta lemaradást, szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Bende Sándor parlamenti képviselő úgy véli, elsősorban a szállítási infrastruktúrát kellene kiépíteni az országban.
2021. augusztus 24., 17:552021. augusztus 24., 17:55
Románia az egyetlen ország Közép-Kelet-Európában, ahol az ipar még nem kapaszkodott vissza a világjárvány előtti szintre. Az Erste Group Research elemzése szerint az ipari termelés a térség valamennyi államában elérte vagy akár meg is haladta a pandémia előtti utolsó negyedév szintjét, kivéve Romániát, ahol az idei májusi mutatók szerint a 2019-es év utolsó negyedének szintje alá süllyedt az ipari termelés, és júniusig sem sikerült feltornázni a lemaradást. A legalacsonyabb, 4,5 százalékos növekedést Szerbiában mérték, de ott már tavaly tetten érhető volt a pozitív trend, Horvátországban pedig 8,2 százalékos volt az éves növekedés. A régió többi országában – Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában – már két számjegyű volt a növekedés, mindenütt meghaladta a 18 százalékot.
Bende Sándor, a bukaresti képviselőház ipari bizottságának elnöke szerint aggodalomra ad okot, hogy az ipari termelés nem érte el a világjárvány előtti szintet, viszont a valós probléma az, hogy akkor is nagyon rosszul állt. Az RMDSZ-es honatya a Krónikának elmondta, már az energiafogyasztás alapján releváns következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, milyen szinten áll az ipari termelés Romániában. Hétköznapokon az országban 7–7,5 gigawatt az villamosenergia-fogyasztás, ami hétvégenként mindössze 1–1,2 gigawattal csökken. A háztartási fogyasztás, a kereskedelem a hétvégi napokon is pörög, tehát a csökkenés az ipari fogyasztás mértékét mutatja.
– mutatott rá az RMDSZ-es honatya. Másik beszédes mutató a folyó fizetési mérleg hiánya, ami szintén azt mutatja, milyen keveset exportál az ország, és jelzi, hogy mekkora hiányosságok vannak az ipari termelés terén.
A romániai ipar zászlóvivőjének a Dacia- és a Ford-gépkocsigyárak számítanak, ezek működése nagymértékben meghatározza az ágazatra vonatkozó mutatókat.
A Dacia mioveni-i üzeme több alkalommal is leállt két-két hétre, ezeket összeadva másfél-két hónapig nem dolgozott, és ez az össztermelésben visszaesést jelent. A Ford craiovai gyáránál szintén voltak leállások, és az egyik váltást teljesen kiiktatták. Mindennek a hátterében a Kínából behozott elektronikai egységek, alkatrészek hiánya, az úgynevezett félvezetők világszintű krízise áll.
– állapította meg a szakpolitikus.
Miközben változtatni kellene azon, hogy évek óta gondot jelent az ipari termelés alacsony szintje, az országban nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Az ipar számára ugyanis létfontosságú, hogy a nyersanyag beszállítása zökkenőmentesen történjen, majd a legyártott terméket gyorsan és olcsón tudják eljuttatni a megrendelőhöz.
„Megengedhetetlen, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor a Konstancától Aradig vezető utat 29 óra alatt, de például a Maroshévíz és Marosvásárhely közötti száz kilométeres távot is négy és fél óra alatt teszi meg a vonat. Miközben egy kerékpár is eléri a 23–24 kilométer/órás sebességet, tehát biciklivel elméletileg fél órával gyorsabban meg lehet érkezni, mint vonattal. A szárazföldi infrastruktúra fejlesztése szintén kulcsfontosságú az ipar szempontjából, autópályákat, gyorsforgalmi utakat kell építeni, a meglevő utakat felgyorsítani legalább az emelkedőkön egy harmadik sávval.
– sorolta a hiányosságokat a parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa szerint a közlekedési rendőrség a büntetésekre, nem pedig a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ez egyértelműen látszott, amikor a Fekete-tenger felé vezető autópályán a köd miatt láncbaleset történt, a rendőrök kiérkeztek a helyszínre és megbírságolták a balesetezőket, holott még azelőtt ki kellett volna érkezzenek, hogy a balesetveszélyes időjárási körülményekre figyelmeztessék a gépkocsivezetőket.
Románia számos térségében ki sem épült a földgázhálózat, holott enélkül az iparnak esélye nincs a fejlődésre. Miközben a bukaresti kormány – amelynek része az RMDSZ is – az infrastruktúra biztosítására törekszik, Bende Sándor szerint ez még mindig nem lesz elegendő ahhoz, hogy az ipar gyökeret verjen, hiszen a munkaerőhiányt is orvosolni kellene, elvégre épülhetnek gyárak, ha nincs kivel dolgozni. „A munkaerőpiac hiányos, a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét. A szakoktatás elsorvasztása rányomja a bélyegét a piacra. Valamikor Románia a jó szakembereiről volt híres, mára viszont kifogyott belőlük” – húzta alá a képviselő. Meglátása szerint ilyen körülmények között csoda, hogy legalább ennyi ipara is van Romániának, ugyanakkor érvényesül a dominóhatás: gyenge az ipar, gyenge a gazdaság, kevés a fejlesztés, nem növekszik az ország vonzereje a befektetők előtt.
Kiszolgáltatva az importnak
Az ipari termelés hiánya a hétköznapokba is begyűrűzik: mivel az ország ki van szolgáltatva az importnak, ez a tendencia a világjárvány idején fokozódott. A mezőgazdaságban is tetten érhető a behozatallal szembeni kiszolgáltatottság, a kaszagépekhez például Olaszországból kell behozni a cserealkatrészeket, és miközben a kereskedők idén februárban elküldték a rendelést, még mindig nem kapták meg az árut, holott már a végéhez közeledik a szénaszezon. Annak ellenére, hogy Florin Cîțu miniszterelnök a napokban bejelentette a második negyedéves 13,5 százalékos gazdasági növekedést, sok esetben 200 százalékos drágulásokkal szembesül a lakosság, emelkedett az üzemanyag, a villamos energia, a földgáz, a szolgáltatások ára, az építőanyag ára. „Míg tavaly 600 lejbe került egy köbméter fűrészáru, idén ugyanaz a termék 1400–2000 lejért vásárolható meg. Ilyen körülmények között az emberek életében nem köszön vissza a gazdasági növekedés, az életszínvonal csökken, az ipar hiánya miatt még az importnak való kiszolgáltatottság is súlyosbítja a helyzetet” – jelentette ki lapunknak Bende Sándor képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!