Még nem tért magához a romániai ipar: a pandémia előtti szintet sem éri el a termelés, fejleszteni kellene

Hátráltató tényező. Újjáépítésre szorul a vasúti szállítás is, amely a személy- és teherfuvarozás esetében egyaránt elmaradott •  Fotó: Pinti Attila

Hátráltató tényező. Újjáépítésre szorul a vasúti szállítás is, amely a személy- és teherfuvarozás esetében egyaránt elmaradott

Fotó: Pinti Attila

Annak ellenére, hogy évek óta alacsony az ipari termelés szintje, Romániában nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Miközben a térség országai közül nálunk még mindig nem sikerült behozni a világjárvány okozta lemaradást, szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Bende Sándor parlamenti képviselő úgy véli, elsősorban a szállítási infrastruktúrát kellene kiépíteni az országban.

Bíró Blanka

2021. augusztus 24., 17:552021. augusztus 24., 17:55

Románia az egyetlen ország Közép-Kelet-Európában, ahol az ipar még nem kapaszkodott vissza a világjárvány előtti szintre. Az Erste Group Research elemzése szerint az ipari termelés a térség valamennyi államában elérte vagy akár meg is haladta a pandémia előtti utolsó negyedév szintjét, kivéve Romániát, ahol az idei májusi mutatók szerint a 2019-es év utolsó negyedének szintje alá süllyedt az ipari termelés, és júniusig sem sikerült feltornázni a lemaradást. A legalacsonyabb, 4,5 százalékos növekedést Szerbiában mérték, de ott már tavaly tetten érhető volt a pozitív trend, Horvátországban pedig 8,2 százalékos volt az éves növekedés. A régió többi országában – Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában – már két számjegyű volt a növekedés, mindenütt meghaladta a 18 százalékot.

Romániában júniusban 12,5 százalékos volt az éves növekedés, tehát a tavalyhoz képest emelkedett a termelés, viszont a második negyedévben negyedéves összevetésben 0,7 százalékos csökkenés volt észlelhető, és az ország nem érte el a 2019-es esztendő szintjét.

A pandémia előtt sem remekelt a hazai ipar

Bende Sándor, a bukaresti képviselőház ipari bizottságának elnöke szerint aggodalomra ad okot, hogy az ipari termelés nem érte el a világjárvány előtti szintet, viszont a valós probléma az, hogy akkor is nagyon rosszul állt. Az RMDSZ-es honatya a Krónikának elmondta, már az energiafogyasztás alapján releváns következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, milyen szinten áll az ipari termelés Romániában. Hétköznapokon az országban 7–7,5 gigawatt az villamosenergia-fogyasztás, ami hétvégenként mindössze 1–1,2 gigawattal csökken. A háztartási fogyasztás, a kereskedelem a hétvégi napokon is pörög, tehát a csökkenés az ipari fogyasztás mértékét mutatja.

Idézet
„Ha egy országban az ipari fogyasztás alig haladja meg a teljes villamosenergia-fogyasztás 15–20 százalékát, ott már szinte nem is lehet ipari termelésről beszélni”

– mutatott rá az RMDSZ-es honatya. Másik beszédes mutató a folyó fizetési mérleg hiánya, ami szintén azt mutatja, milyen keveset exportál az ország, és jelzi, hogy mekkora hiányosságok vannak az ipari termelés terén.

Meghatározó a járműipar

A romániai ipar zászlóvivőjének a Dacia- és a Ford-gépkocsigyárak számítanak, ezek működése nagymértékben meghatározza az ágazatra vonatkozó mutatókat.

Bende Sándor felhívta a figyelmet, hogy ez a két üzem tavaly a világjárvány ellenére sem függesztette fel a tevékenységét, idén viszont már változott a helyzet.

A Dacia mioveni-i üzeme több alkalommal is leállt két-két hétre, ezeket összeadva másfél-két hónapig nem dolgozott, és ez az össztermelésben visszaesést jelent. A Ford craiovai gyáránál szintén voltak leállások, és az egyik váltást teljesen kiiktatták. Mindennek a hátterében a Kínából behozott elektronikai egységek, alkatrészek hiánya, az úgynevezett félvezetők világszintű krízise áll.

Idézet
„Mindebből egyértelműen látszik, hogy negatív következményei vannak az ipar polarizálódásának, mert ha mindössze egy-két ipari termelés jelenti a húzóerőt, ezek megingása a teljes ágazatra meghatározó módon kihat”

– állapította meg a szakpolitikus.

Hiányzik az infrastruktúra az ipar visszahonosításához

Miközben változtatni kellene azon, hogy évek óta gondot jelent az ipari termelés alacsony szintje, az országban nem adottak az alapfeltételek az ágazat fejlesztésére. Szakértők szerint Románia mindaddig nem lesz vonzó a befektetők számára, amíg nem épül ki a megfelelő szállítási, energetikai infrastruktúra, és nem biztosított a kellő humánerőforrás. Az ipar számára ugyanis létfontosságú, hogy a nyersanyag beszállítása zökkenőmentesen történjen, majd a legyártott terméket gyorsan és olcsón tudják eljuttatni a megrendelőhöz.

Bende Sándor úgy véli, Romániában elsősorban a szállítási infrastruktúrát kellene kiépíteni, mivel a vasúti és a szárazföldi szállítás terén egyaránt óriási hiányosságok érhetők tetten. A vasúti szállítás az áru és a személyszállítás terén is jóformán használhatatlan, a romániai átlagsebesség négyszer-ötször kisebb az európai átlaghoz képest.

„Megengedhetetlen, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor a Konstancától Aradig vezető utat 29 óra alatt, de például a Maroshévíz és Marosvásárhely közötti száz kilométeres távot is négy és fél óra alatt teszi meg a vonat. Miközben egy kerékpár is eléri a 23–24 kilométer/órás sebességet, tehát biciklivel elméletileg fél órával gyorsabban meg lehet érkezni, mint vonattal. A szárazföldi infrastruktúra fejlesztése szintén kulcsfontosságú az ipar szempontjából, autópályákat, gyorsforgalmi utakat kell építeni, a meglevő utakat felgyorsítani legalább az emelkedőkön egy harmadik sávval.

Idézet
A hiányos infrastruktúra mellett tovább nehezíti a helyzetet, hogy a közlekedés nem biztonságos, hiányoznak a szalagkorlátok, keskenyek az utak, az út és az útpadka között sok helyen 20–40 centiméteres a különbség. Autópályák, megfelelő utak nincsenek, viszont az ország listavezető Európában a közúti balesetek terén”

– sorolta a hiányosságokat a parlamenti képviselő. Az RMDSZ politikusa szerint a közlekedési rendőrség a büntetésekre, nem pedig a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ez egyértelműen látszott, amikor a Fekete-tenger felé vezető autópályán a köd miatt láncbaleset történt, a rendőrök kiérkeztek a helyszínre és megbírságolták a balesetezőket, holott még azelőtt ki kellett volna érkezzenek, hogy a balesetveszélyes időjárási körülményekre figyelmeztessék a gépkocsivezetőket.

További hátrány az energetikai infrastruktúra hiánya, egy induló vállalkozásnak hónapokat kell várnia, amíg rá tud csatlakozni az elektromos hálózatra, az ipari termelés esetén ennek a bonyodalmai hatványozódnak.

Románia számos térségében ki sem épült a földgázhálózat, holott enélkül az iparnak esélye nincs a fejlődésre. Miközben a bukaresti kormány – amelynek része az RMDSZ is – az infrastruktúra biztosítására törekszik, Bende Sándor szerint ez még mindig nem lesz elegendő ahhoz, hogy az ipar gyökeret verjen, hiszen a munkaerőhiányt is orvosolni kellene, elvégre épülhetnek gyárak, ha nincs kivel dolgozni. „A munkaerőpiac hiányos, a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét. A szakoktatás elsorvasztása rányomja a bélyegét a piacra. Valamikor Románia a jó szakembereiről volt híres, mára viszont kifogyott belőlük” – húzta alá a képviselő. Meglátása szerint ilyen körülmények között csoda, hogy legalább ennyi ipara is van Romániának, ugyanakkor érvényesül a dominóhatás: gyenge az ipar, gyenge a gazdaság, kevés a fejlesztés, nem növekszik az ország vonzereje a befektetők előtt.

Kiszolgáltatva az importnak

Az ipari termelés hiánya a hétköznapokba is begyűrűzik: mivel az ország ki van szolgáltatva az importnak, ez a tendencia a világjárvány idején fokozódott. A mezőgazdaságban is tetten érhető a behozatallal szembeni kiszolgáltatottság, a kaszagépekhez például Olaszországból kell behozni a cserealkatrészeket, és miközben a kereskedők idén februárban elküldték a rendelést, még mindig nem kapták meg az árut, holott már a végéhez közeledik a szénaszezon. Annak ellenére, hogy Florin Cîțu miniszterelnök a napokban bejelentette a második negyedéves 13,5 százalékos gazdasági növekedést, sok esetben 200 százalékos drágulásokkal szembesül a lakosság, emelkedett az üzemanyag, a villamos energia, a földgáz, a szolgáltatások ára, az építőanyag ára. „Míg tavaly 600 lejbe került egy köbméter fűrészáru, idén ugyanaz a termék 1400–2000 lejért vásárolható meg. Ilyen körülmények között az emberek életében nem köszön vissza a gazdasági növekedés, az életszínvonal csökken, az ipar hiánya miatt még az importnak való kiszolgáltatottság is súlyosbítja a helyzetet” – jelentette ki lapunknak Bende Sándor képviselő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók

Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.

Otthonteremtés most, azonnal! Rövid ideig sok ezer eurót spórolhatnak az új lakást vásárlók
2025. július 11., péntek

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára

A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).

Nem kérnek a megszorításokból: ezúttal a vízügyi igazgatóság alkalmazottai vonultak utcára
2025. július 11., péntek

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól

A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.

Végső búcsú az első román fapados légitársaságtól
2025. július 11., péntek

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak

Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.

Az Európai Bizottság elvenné az agrártámogatások egy részét, a romániai gazdaszervezetek is aláírásgyűjtésbe fogtak
2025. július 11., péntek

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén csökkent az átlagbér, nem az IT-szektorban voltak a legnagyobb fizetések májusban
2025. július 11., péntek

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben

A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább nőtt az infláció, az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben
2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről