Már jövőre elkezdhetik építeni az Erdély felé vezető legújabb magyarországi sztrádát

Képünk illusztráció •  Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Képünk illusztráció

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az újabb, a magyar–román határszakasz csengeri átkelőjéig vezető magyarországi autópályáról is tárgyalt pénteken Szatmárnémetiben Palkovics László magyar innovációs és technológiai miniszter.

MTI

2021. február 26., 13:572021. február 26., 13:57

2021. február 26., 14:282021. február 26., 14:28

Hamarosan megkezdődik a területszerzés, nyáron már a kivitelezési közbeszerzés is megjelenhet az M49 autóút Mátészalka és Ököritőfülpös közötti szakaszára – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Szatmárnémetiben.

A magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI által idézett pénteki közleménye szerint a tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa a határmenti régiók, települések együttműködéseinek, kapcsolatainak bővítési lehetőségeiről tárgyalt Szatmár megye elöljáróival. A miniszter emlékeztetett arra, hogy

míg korábban egyetlen gyorsforgalmi összeköttetés sem létezett Magyarország és Románia között, 2010 óta már két négysávos út épült meg Erdély felé.

Az M43 az M5-ből leágazva vezet Szeged érintésével Arad irányába. Az M35-M4 teljes hosszban tavaly elkészült, Debrecen utáni szakaszai pedig Nagyvárad felé teszik lehetővé a gyors, kényelmes és biztonságos eljutást, írja a tárca. Az MTI által idézett közlemény szerint

Palkovics László elmondta, hogy a harmadik összeköttetés az M3 autópályától induló M49 autóút kiépítésével jön létre.

Az autópályává fejleszthető négysávos kapcsolat két ütemben épül meg. A Mátészalkától Ököritófülpösig tartó szakasz kivitelezési közbeszerzése júniusban elrajtolhat, a szerződést 2022 elején köthetik meg. A munkálatok a forrásbiztosítást követően így akár már jövőre megkezdődhetnek.

A csengeri határátkelőig vezető folytatás tervezési szerződése idén tavasszal megszülethet, a kiviteli tervek ezt követően egy éven belül rendelkezésre állhatnak.

A magyar kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a történelmi régiók versenyképes gazdasági egységekként fejlődhessenek tovább.

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése.

A tervek szerint a zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság újraindításában, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában, olvasható az ITM közleményében.

A Palkovics László vezette delegáció a közös fejlesztési lehetőségekről, Magyarország és Románia határmenti infrastruktúrájának korszerűsítéséről egyeztetett

Pataki Csabával, Szatmár megyei tanácselnökkel, Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs képviselőkkel.

A miniszter-kormánybiztos kifejtette: Szatmárnémeti a magyar és az ukrán határhoz való közelségének köszönhetően különösen alkalmas a határon átnyúló együttműködésekre.

A megyeszékhely regionális szerepét erősíti, hogy a városban található Románia egyik legnagyobb, 70 hektáros ipari parkja és egy nemzetközi repülőtér. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és Szatmár megye között a felsőoktatásban, szakképzésben és innovációban is érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatokat, tájékoztatta az MTI-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő

Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő
2024. november 02., szombat

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének

Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének
2024. november 02., szombat

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció

Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.

Egyre több cég válik fizetésképtelenné
Egyre több cég válik fizetésképtelenné
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

2024. november 01., péntek

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol

Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol
2024. november 01., péntek

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát

Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát
2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat