Azt, hogy az érdekvédelmiek ellenzik a kormány terveit, már hétfőn lehetett tudni, hiszen – amint arról beszámoltunk – már az első kiszivárgott információk kapcsán elégedetlenségüknek adtak hangot, és azzal fenyegetőztek, hogy ha nem változik a tervezet, akkor utcára vonulnak.

Azt, hogy mi lesz az egységes bérezési törvény első lépésének tekintett kormányhatározat-tervezet sorsa, kedden koraeste még nem lehetett tudni, annyi azonban biztos volt, hogy Dacian Cioloş miniszterelnök tárgyalásra várta az érintett tárcák képviselőit. Ugyanakkor egyáltalán nem tűnt kizártnak, hogy a történtek fényében Ana Costea munkaügyi miniszter lemond tisztségéről, mivel ő maga sem ért egyet a kormány elképzeléseivel.

Csatát nyertek

Az viszont egyértelmű volt, hogy a szakszervezetek ha háborút nem is, de csatát nyertek. „A munkaügyi miniszter úgy döntött, visszavonja ezt a sürgősségi kormányhatározat-tervezetet, ami nem tenne egyebet, mint fokozná a közszféra fizetésrendszerében jelenleg fennálló káoszt” – közölte a tárgyalásokat követően Marius Nistor.

A Spiru Haret szakszervezeti tömörülés ügyvezető elnöke egyúttal felszólította a kormányt, hogy mielőbb hívja össze a kabinet, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőiből álló háromoldalú bizottságot, hogy érdemben tárgyalhassanak arról, hogyan rendezik a közalkalmazottak egységes bérezési rendszerét.

Lemond a miniszter?

Leonard Bărăscu, a Frăţia szakszervezeti tömörülés képviselője eközben arról beszélt, Ana Costea munkaügyi miniszter arra engedett következtetni, hogy hamarosan lemond tisztségéről. „Nem jelentette be, de a miniszter asszony hozzáállása alapján holnap meg fogja tenni. Azt mondta nekünk, hogy sajnálja a történteket, és nem volt meg a szükséges támogatottsága” – fejtette ki Bărăscu.

Később Cosmin Andreica, a munkaügyi tárca vezetőjének tanácsosa egyébként megerősítette az információt, bejelentve, hogy amennyiben nem veszik figyelembe a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó javaslatait, lemond tisztségéről. „A miniszter asszony azt mondja, hogy amennyiben nem veszik figyelembe, hogy ő nem ért egyet ezzel a sürgősségi kormányrendelettel, kész visszaadni mandátumát” – szögezte le.

Késhet a megemelt gyed

Nem alkalmazza a kormány a gyermekgondozási díj (gyed) megemelésére vonatkozó jogszabályt, ha nem találják meg a szükséges anyagi finanszírozást – közölte kedden Dacian Cioloş miniszterelnök. „Nem fordulunk az alkotmánybírósághoz a gyed emelését célzó jogszabály miatt. Ha találunk rá finanszírozást, akkor a kormány felvállalja, de meglátjuk a költségvetés kiigazításakor. Ha addig nem találunk rá finanszírozást, nem alkalmazzuk” – mondta Cioloş. Amikor a sajtó képviselői arról faggatták, hogyan tudja elkerülni a törvény hatályba léptetésének a megtagadását, a kormányfő közölte, bármilyen törvényt el lehet napolni, nem ez lenne az első, sem az utolsó eset. Emlékeztetett továbbá, hogy az idei évi állami költségvetést, a hiánycéllal egyetemben, elfogadta a parlament is, a kormány pedig nem fogja túllépni a keretet.

Amint arról beszámoltunk, a kormány által hétfő késő délután nyilvánosságra hozott tervezet legfőbb célja, hogy megszüntesse a rendszer visszásságait, amelyek a minimálbér többszöri emelését követően alakultak ki, mivel több bérkategória is egymásra tevődött. Emellett konkrét javaslatokat is tartalmazott arról, hogyan alakulnának a bérek a közszférában.

Egyebek mellett kiderült, hogy Románia államelnökének lenne a legmagasabb fizetése a közalkalmazottak sorában, ez bruttó 15 ezer lejt jelentene. A képviselőház és a szenátus elnöke 13 706 lejt keresne, akárcsak a miniszterelnök, miközben a minisztereknek 12 124 lejes, a honatyáknak, az államtitkároknak, illetve az államelnöki tanácsadóknak pedig 10 150 lejes fizetést biztosítanának. A dokumentum szerint a kormányfőhelyettesnek 12 726 lej, a frakcióvezetőknek pedig 11 963 lej járna.

Bukarest főpolgármesterének is bruttó 12 124 lej járna, a megyei közgyűlések elnökének viszont már 7979–8811 lej közötti fizetést irányoznak elő – az összeget a megye lakosságának számával arányosan határoznák meg.

A polgármesterek körében a legalacsonyabb fizetés 3207 lej lenne (az 1500 lakosnál kisebb települések esetében), a legnagyobb pedig elérné a 6059 lejt (a 400 ezer lakosnál többet számláló városok és Bukarest kerületei esetében).

A tervezet szerint egy 25 éves szolgálati időt a háta mögött tudó egyetemi tanár alapfizetése 5339 lej lehet, egy tanáré 3470 lej, míg egy tanító bruttó 2797 lejt kereshet. Az általános orvosok fizetése eközben 3459 lejtől kezdődne, és elérhetné a 4307 lejt. A sürgősségi általános orvos eközben már 4819 lejt kereshetne, a törvényszéki orvos fizetése pedig elérhetné a 8000 lejt. Egy bíró vagy ügyész viszont, aki legalább húsz éve a pályán van, 8665 lejig terjedő fizetésben részesülne a tervezet értelmében, a kezdőknek eközben 4459–5743 lej közötti összeg járna.