Merész jóslatokba bocsátkozott Dan Costescu közlekedésügyi miniszter, aki szerint 2020-ra teljes egészében elkészülhet a Bors–Brassó-nyomvonalon haladó 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya.
2016. február 24., 12:042016. február 24., 12:04
A tárcavezető hétfőn délután a képviselőház plénuma előtt számolt be a nagyszabású infrastrukturális projekt jelenlegi állásáról, illetve arról, hogy novemberben megkezdett mandátuma során milyen, a beruházást akadályozó problémákat igyekezett orvosolni.
Costescu a képviselőház ülése után a sajtónak úgy nyilatkozott: noha nem szeret ígérgetni, és egyébként is alig kilenc hónapig vezetheti még a közlekedésügyi tárcát, amennyiben minden érintett fél betartja a tervezett határidőket, meglátása szerint négy év múlva megnyithatják a sztrádát a forgalom előtt.
„A plénum előtt felvázoltam, hogy a következő kilenc hónapban mit fogunk tenni, milyen kisebb projekteket kívánunk végrehajtani, amelyekből végül összeáll a nagyberuházás. Természetesen olyan kollégák is vannak, akik az autópálya egészét átfogó tervekkel foglalkoznak. Amennyiben mindenki betartja az elindított procedúrákra vonatkozó előírásokat, elképzelhető, hogy 2020-ra elkészül a sztráda, sőt egyes szakaszokat a határidő előtt is befejezhetnek\" – fogalmazott Costescu. A miniszter egyébként múlt kedden a szenátus plénuma előtt tartott beszámolót a témában.
Nehezményezi a késlekedést az RMDSZ
A tárcavezető képviselőházi felszólalását egyébként több RMDSZ-es honatya kezdeményezte, a hétfői ülésen pedig Cseke Attila Bihar megyei képviselő nehezményezte a munkálatok késlekedését. „Ön egy szakértői kormány technokrata minisztere, akivel szemben egyik politikai érdekképviselet sem gyakorol ideológiai nyomásgyakorlást. A társadalom elveszítette a türelmét, tetteket akar. Ideje, hogy megoldást találjanak a problémára, és mielőbb felavassák az észak-erdélyi autópálya szakaszait\" – magyarázta Cseke Attila.
A képviselő felszólította a közlekedésügyi minisztert, hogy mondjon egy reális határidőt a sztráda megvalósítására, illetve részletezze azt is, mely szakaszokra adták már ki a különböző engedélyeket, illetve a megvalósíthatósági tanulmányt. Az RMDSZ-es politikus arra is kitért, hogy Magyarország áprilisban lát neki a Debrecenből induló, a magyar–román határig tartó autópálya kivitelezéséhez, amit 2018-ban fejeznek be. „Nem lenne jó, ha arra ébrednénk, hogy ők tisztességesen elvégezték a munkát, mi pedig nem készítettük el a házi feladatunkat\" – fogalmazott Cseke.
Az RMDSZ képviselője arra is rámutatott, hogy az Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti autópálya öt szakaszából négyet a kivitelezési szerződés értelmében ez év márciusában meg kellene nyitni a forgalom előtt, egyelőre azonban a munkálatok sem kezdődtek el. A Bors–Berettyószéplak 3C jelzésű szakasza esetében 2017 júliusa az átadási határidő, de a tavalyi szerződés aláírása óta a kivitelező nem dolgozott a megépítésén.
Costescu: orvosoljuk a hiányosságokat
Dan Costescu ugyan egyetértett azzal, hogy fontos összekötni a romániai autópályákat a magyarországi szakaszokkal, de megemlítette, hogy Románia tavaly megépítette a dél-erdélyi sztráda nagylaki, a magyar határig vezető részét, „de a másik oldalon senki nem volt ott\". A közlekedésügyi miniszter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a mandátuma elején talált számos hiányosságot ki fogja javítani, és hosszú távú megoldást találnak arra is, hogy a hibák többé ne fordulhassanak elő.
A tárcavezető rámutatott: a Marosvásárhely és Marosugra közötti 14 kilométeres szakaszra vonatkozóan például egy–másfél éve elfogadott kormányhatározatokat vettek számba, amelyeket azóta sem ültettek gyakorlatba, ezért idén januárban egy újabb határozattal indították el a nyomvonalon található földterületek kisajátítását, a munkálatok így áprilisban elkezdődhetnek. A Marosugra és Aranyosgyéres közötti szakasz kivitelezése a környezetvédelmi engedély hiánya miatt késik, ezt ugyancsak áprilisban kaphatják meg, az építkezés pedig május–június folyamán indulhat.
A Berettyószéplak és Bors közötti rész megvalósítása a versenytárgyalást megnyert cégen belüli viták miatt állt le, a miniszter elmondása szerint azonban sikerült megoldani a problémát, márciusban pedig ezt a szakaszt is elkezdik építeni. Costescu arra is kitért, hogy igyekszik intézményi szinten megerősíteni az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaságot (CNADNR), hogy az „ne csak bizonyos cégek, hanem az ország érdekében működjön\".
Nem akar fizetni az állam
Elképzelhető azonban, hogy nem válnak be a közlekedésügyi miniszter optimista tervei, a napokban ugyanis újabb komoly probléma merült fel az észak-erdélyi autópálya kapcsán. A Hotnews.ro hírportál az ügyben érintett forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy a Gyalu és Magyarnádas közötti 8,7 kilométeres szakasz megépítésével megbízott román UMB Spedition építkezési cég múlt héten a kivitelezési szerződés felbontásáról értesítette a CNADNR-t, állítása szerint ugyanis az állami tulajdonban lévő társaság egyszerűen nem hajlandó fizetni az elvégzett munka egy részéért.
Az autópálya-kezelő társaság ezt azzal indokolja, hogy a kivitelező „megtakarítás céljából\" nem úgy építkezett, ahogyan azt a licitre való jelentkezéskor vállalta, a cég ezzel szemben határozottan állítja, hogy pontosan a CNADNR által engedélyezett dokumentumok alapján készítették el a szakaszt. Az elkészült sztrádarészt ráadásul a társaság által megbízott tanácsadó is ellenőrizte, és mindent rendben talált. A Gyalu és Magyarnádas közötti szakasz egyébként egyike azon kevés autópályarészeknek, amely kivitelezés szempontjából mindig is jól állt, igaz, a CNADNR rendszeres késéssel fizetett a munkáért. Amennyiben a megállapodást valóban felbontják, az komoly anyagi károkat jelenthet az államnak, főleg, ha az UMB kártérítést is követel.
A kormányfő tanácsosa abszurdnak tartja az érvet
A szerződésbontás lehetőségét Cătălin Drulă, Dacian Cioloş miniszterelnök infrastrukturális ügyekben felelős tanácsadója is megerősítette a Hotnews.ro-nak, sőt arra is rámutatott, hogy a CNADNR téved, és hibásan értelmezi a helyzetet. A szakértő úgy vélte: egyszerűen abszurd, hogy az autópálya-kezelő társaság a liciten bemutatott technikai ajánlatra hivatkozik, amelynek szerepe az adott típusú versenytárgyaláson gyakorlatilag lényegtelen. Cătălin Drulă meglátása szerint a CNADNR vezetői „a korrupcióellenes ügyészségtől és a Számvevőszéktől tartva\" nem akarnak fizetni, arra gondolva, hogy utólag számon kérhetőek lesznek azért, mert kevesebb munkáért ugyanannyit fizettek.
„Az érvelés azonban hibás, mert a versenytárgyaláson tett árajánlat nem a liciten bemutatott tervekre vonatkozik, hanem a tényleges tervezési és kivitelezési projektre. A licit nem egy olyan verseny, amelyen mindegyik jelentkező bemutatja azt a konkrét projektet, amelyet meg fog valósítani, hiszen a kivitelezési tervet csak a tervezési fázis után lehet megvalósítani. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezen a típusú liciten nem is kötelező technikai részleteket közölni, de gyanítom, hogy ebben az esetben is a Számvevőszéktől való félelem a ludas, a társaság vezetői minden bizonynyal úgy gondolkodtak: »Hogyan bízzunk meg valakit egy 250 millió lejes beruházással, ha semmilyen technikai leírást nem mutatott be?«\" – magyarázta a miniszterelnök tanácsadója.
A Hotnews.ro egyébként január végén igényelt az autópálya-kezelő társaságtól a Gyalu és Magyarnádas közötti szakasz kivitelezésére vonatkozó részleteket, a CNADNR által küldött adatok szerint pedig az építkezés 66 százalékban készült el, míg a munkáért járó összegnek alig 43 százalékát fizették ki. A beruházás során azonban ennél komolyabb eltérést is jegyeztek: tavaly júliusra az UMB megépítette a sztrádaszakasz felét, a társaság pedig az összeg 15 százalékát fizette ki. A Kolozsvár körüli dombokon át vezető 8,7 kilométeres szakasz egyébként 59 millió euróba kerül, ezt teljes egészében állami költségvetésből biztosítják.
Románia támogatja az EU védelmi képességeinek növelését, de fontos, hogy az ország számára prioritás maradjon a költségvetési egyensúly – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter Brüsszelben.
Elég volt, véget vetünk az indokolatlan áremeléseknek – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden a közösségi oldalán.
Magyarország és Románia történelmi jelentőségű szolidaritási megállapodást kötött a földgázellátás biztonságának megőrzéséről, amelynek nyomán minden eddiginél szorosabb lesz a kétoldalú energetikai együttműködés – jelentette be Szijjártó Péter.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) nagyszabású kampányt indított az Airbnb és a Booking platformok közvetítésével szálláshelyeket kiadók jövedelmének ellenőrzésére.
Meglepő változásokat tapasztal a romániaiak utazási preferenciáiban a Kiwi.com, az egyik vezető utazási technológiával foglalkozó cég.
Csökkenő tendenciát mutat az infláció Romániában, és az idén valószínűleg 3,8 százalék lesz – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter szombat este egy televíziós interjúban,
Annak ellenére is befejezhetik idén a 97 százalékban elkészült új radnóti gáztüzelésű hőerőművet, hogy a spanyol kivitelező a csőd szélére került – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Különbséget kell tenni egy 500 000 eurós penthouse és egy kisebb városban, például Borszéken vagy Balánbányán található, talán ugyanekkora lakás megadóztatása között – jelentette ki egy szombat esti televíziós interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Bírálja a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA) a 2025-ös Roncsautóprogram pályázati útmutatójának tervezetét, amelyet a héten bocsátott közvitára a környezetvédelmi minisztérium.
Enyhén javult az euróövezet és az Európai Unió gazdaságának teljesítménye 2024 negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez képest, de a román GDP az uniós átlag kétszeresével nőtt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett felülvizsgált adataiból.
szóljon hozzá!