Zsebbe vág. A bukaresti politikai csörte gazdasági hatásai mellett külső hatások is gyengítik a román devizát, az pedig húzza magával a ROBOR-t
Fotó: Jakab Mónika
Meredeken ível felfele bő egy hete az irányadó bankközi kamatláb és az euró árfolyama is. Bár a román fizetőeszköz lejtmenete megtorpant a helyhatósági választások után, kedden újra emelkedésnek indult az euró árfolyama, és nem mozdul a történelmi csúcs közeléből, a ROBOR emelkedése pedig nem is lassult múlt kedd óta. A szakértőt arról kérdeztük, hogy inkább a belpolitikai csörte vagy az egyre erősödő euró alakítja a romániai folyamatokat.
Keddre már 2,09 százalékra nőtt a legtöbb lejalapú bankhitel havi törlesztőrészletének a kiszámításakor alkalmazott háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M) az előző napi 2,07 százalékos szintről – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adatsoraiból. Mint ismeretes,
amikor már egyértelművé vált, hogy a bukaresti parlament elfogadja az ellenzéki szociáldemokratáknak (PSD) a költségvetés-kiigazításhoz benyújtott módosító indítványát, ami hatályon kívül helyezi a 14 százalékos nyugdíjemelésről szóló cikkelyt, és ezáltal kikényszeríti a nyugdíjtörvénybe foglalt 40 százalékos nyugdíjpontemelést.
A háromhavi ROBOR szeptember 16-án még 1,96 százalékon állt. Szeptember 22-éig stagnált ezen a szinten, aznap viszont már 1,98 százalékra ugrott, múlt szerdán már elérte a 2 százalékot, csütörtökön 2,02, pénteken pedig a 2,04 százalékot. Érdemes megemlíteni, hogy amíg a csökkenés átlagban egy százalékpontonként történt, a növekedés már nagyobb lépésekben zajlik.
Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa augusztus eleji monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal, 1,5 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontnak számít. A jegybank az irányadó kamat csökkentésével a gazdasági tevékenység újraindítását akarja segíteni, és az inflációs rátát akarja – plusz-mínusz egy százalékpontos tűréshatárral – az idei évre előirányzott 2,5 százalékon tartani.
A történelmi csúcs közelében van ugyanakkor továbbra is a lej-euró árfolyam, a román deviza pedig szintén a nyugdíjemelés hírére kezdett mélyrepülésbe.
ez hétfőn 4,8705-re süllyedt, kedden viszont 4,8738-ra pattant vissza. Az euróárfolyam esetében viszont nemcsak a belpolitika és a költségvetés körüli huzavona a mozgatórúgó, európai uniós pénzügyi elemzők is arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt időszakban annyira megerősödött az euró, hogy az már-már veszélyes lehet, és az Európai Központi Bank (EKB) beavatkozását sürgetik.
„Az euró nagymértékben erősödött idén március óta a többi vezető valutához képest” – húzta alá tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott,
Míg az Amerikai Egyesült Államokban van erre vonatkozó stratégia, az Európai Központi Bank vezetőtanácsa nem tartja veszélyesnek a deflációt, és decemberig nem is tűzték napirendre, hogy árfolyamcélt határozzanak meg. Králik Lóránd ugyanakkor úgy látja, a lej árfolyamának alakulásában meghatározó szerepet játszik az euró erősödése. A gyengülő lej viszont a hitelkamatok megállapításában irányadó bankközi kamatláb emelését okozza.
Nagyító alatt az árfolyam alakulása. Számos negatív hatása lehet a túl erős eurónak
Fotó: Pixabay.com
Mint Králik magyarázta, a romániai elemzők felfigyeltek arra, hogy a ROBOR, miután a nyáron fluktuált ugyan, de mégiscsak csökkent, most újra növekvő pályára lépett. Meglátása szerint a jelenlegi növekedés még enyhe mértékű, kéthetes távlatban a hitelkamatok esetében irányadó három hónapos ROBOR, 1,96 százalékról 2,09-re emelkedett.
– fejtette ki az egyetemi oktató.
Emlékeztetett, a román jegybank „helytállóan folyamatosan azt kommunikálja, hogy a térségben a román lej teljesít a legjobban, kevésbé értéktelenedik el az euróval szemben”. Például a forint az utóbbi napokban újra nagymértékben gyengült, hasonlóképpen a lengyel złoty, a cseh korona is. A bolgár levához nem lehet viszonyítani, mert annak az árfolyammozgása az euróhoz kötött – mondja Králik Lóránd, hangsúlyozva, nem a román lej gyengül látványosan, hanem az euró erősödése érzékelhető az árfolyam alakulásában. Mindez olyan körülmények között történik, hogy a belső fiskális gazdaságpolitikai hatások, az egyre növekvő költségvetési hiány is gyengíthetnék a lejt, ám ezek hatása nem annyira erős, mint az eurózónában észlelt deflációs hatás.
„Az euró erősödik, az eurózóna monetáris politikáját meghatározó Európai Központi Banknak (EKB) viszont jelenleg nincs meghatározott árfolyamcélja, a bank vezetőtanácsa nem tartja ezt veszélyesnek. Az EKB vezetőtanácsában az egyetlen eltérő hang Ignatio Visco hét eleji megszólalása, az olasz jegybank elnöke azt nyilatkozta,
hiszen a most nyilvánosságra hozott augusztusi statisztikák szerint mínusz 0,2 százalékos az infláció, ami deflációt jelent. Ha ez tartósan megmarad, beindíthat egy deflációs spirált, ami ugyanolyan veszélyes, mint a magas infláció, hiszen nehéz a gazdaságokat kirángatni ebből a folyamatból” – magyarázta kérdésünkre Králik Lóránd.
Mint hangsúlyozta, a defláció legnagyobb hátránya, hogy az eurózónában a termékek drágábbá válnak, mint a más piacokon megtermelt hasonló termékek, ami ahhoz vezet, hogy az exportőrök nem vagy csak nagyon nehezen tudják értékesíteni a termékeiket a külső piacokon. Jelentősen romlik emiatt a versenyhelyzetük, miközben megnő az importáru mennyisége, ami magától értetődik, ha a külföldi termék olcsóbb, mint hazai, és a hazai valuta felértékelődik.
– fogalmazott az elemző, aki szerint viszont ennek is megvan a veszélye, előfordulhat, hogy a dollár gyengülése hosszú távon nem áll le. A Morgan Stanley egyik elemzője például arra figyelmeztet, hogy másfél-két éves távon belül hatalmas értékvesztés várható a dollár esetében, 2021 végére, 2022 közepére akár 30–35 százalékkal is gyengülhet. Ez a prognózis jelenleg nehezen hihető forgatókönyvnek tűnik, Králik szerint lehet, hogy csak a „huhogás” kategóriába tartozik, de az elemző azzal érvelt, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság egyre mélyül, ami a dollár látványos gyengülését eredményezheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!