2010. január 14., 10:082010. január 14., 10:08
A jogszabálytervezet leszögezi, az érintetteknek idén június 30-áig ki kell tölteniük egy vagyonnyilatkozatot a 2009. december 31-én általuk birtokolt vagyonról, s le kell adniuk ahhoz az adóhivatalhoz, amelyhez lakóhelyük szerint tartoznak. Ebben a nyilatkozatban egyaránt be kell vallaniuk a tulajdonukban található ingatlanokat, vagyontárgyakat, tulajdonukban, illetve férjük/feleségük, valamint kiskorú gyermekeik tulajdonában található pénzösszegeket.
Mugurel Surupăceanu azzal érvel a tervezet mellett, hogy több országban is bevezették már a vagyonosok megadózását, s legtöbb helyen igen hatékonyan működik. Példaként Franciaországot hozta fel, ahol 0,55–1,8 százalék közötti úgynevezett szolidaritásadót kell fizetniük mindazoknak, akiknek vagyona meghaladja a 790 ezer eurót. Norvégiában a vagyonadó 0,9 és 1,1 százalék között váltakozik, míg Svájcban a nettó aktívák 1 százalékát kell adóként befizetni. Ez egyébként a kantonok országának legrégebbi adóneme.
A szociáldemokrata képviselő tegnap a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, már érkeztek személye elleni támadások a tervezet kidolgozása óta, mint részletezte, főként az érintettek adtak hangot elégedetlenségüknek.
Surupăceanu arra is kitért, hogy a törvényjavaslata egy alapelvet, a vagyonok teljes áttekinthetőségének elvét tartalmazza, mivel a tervezete értelmében minden egyes állampolgárnak ki kellene töltenie a vagyonnyilatkozatot. Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyt lát a tervezet elfogadására, Surupăceanu úgy vélekedett, igen nehezen fog támogatókat találni, de bízik abban, hogy a sajtó nyomást tud gyakorolni az ügyben.
Újságírói érdeklődésre Emil Boc miniszterelnök nem adott tegnap konkrét választ a vagyonadóra vonatkozó kérdésekre. Mint hangsúlyozta, jelen pillanatban a 2010-es évi költségvetés elfogadása képez prioritást, a vagyonadóról majd később lehet tárgyalni.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a parlamenti vita tárgyát képző büdzsé nem tartalmaz adó- és illetékemelést, így az adórendszert csak az elkövetkező években lehetne módosítani. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a napokban Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter is kilátásba helyezte a legvagyonosabbak különadóját.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.