Energiafüggetlenséget biztosít Esztelnek közösségi intézményeinek a háromszéki Green Energy klaszter.
2016. február 08., 15:562016. február 08., 15:56
2016. február 08., 17:082016. február 08., 17:08
Mint Vajda Lajos, a klaszter elnöke részletezte, a Norvég Alapból nyertek 219 ezer eurós támogatást – ebből a pénzből Esztelneken építenek ki egy úgynevezett közösségi megújuló rendszert.
Az önkormányzat háromhektáros területén energiafűz-ültetvényt létesítettek, fahulladék-aprító, illetve biomassza-előállító gépeket vásároltak, és jövő hónapban üzembe is helyezik a kazánt, amely ezekkel az anyagokkal biztosítja a községháza, a művelődési ház és az ifjúsági központ fűtését, valamint a meleg vizet.
A cél az, hogy hosszú távon hasonló rendszereket alakítsanak ki a székely falvakban. Az esztelneki projektet ugyanis mintának is szánják, és mint Vajda Lajos elmondta, ha elkészül, bemutatják a környék önkormányzati vezetőinek, arra ösztönözve őket, hogy építsenek ők is, hiszen minden településnek van erdeje, a hulladékot jelenleg nem hasznosítják, a parlagon levő földekre pedig energiafüzet ültethetnének.
A Green Energy klaszter elnöke egyébként kiszámolta, hogy a háromhektáros ültetvény tízezer euróba kerül, a különböző gépeket a kapacitástól függően 10 és 100 ezer euró közötti összegért lehet megvásárolni, a kazán újabb 20 ezer euró, tehát hozzávetőleg 150 ezer euróból építhető ki a rendszer. Ezt tovább lehet fejleszteni, újabb beruházásokkal a többi közösségi intézmény is rácsatlakoztatható – például az orvosi rendelők vagy a sportpályák.
A klaszter tanácsadással, ötletekkel és felkészítőkkel támogatná az ökovállalkozásokat, illetve az eladott rendszerek fenntartásában, szervizelésében is segít. Az önkormányzatokat ugyanakkor arra biztatják, hogy a Leader program keretében pályázzanak a befektetéshez szükséges összegekre.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!