2010. június 21., 09:232010. június 21., 09:23
A nagykárolyi (Szatmár megye) InfoTour Egyesület, a debreceni Természetbarát Turisztikai Egyesület (Hajdú-Bihar megye) és a Bihar Megyei Környezetvédelmi és Barlangász Egyesület együttműködése a térségben rejlő számos, még kiaknázatlan természeti, táji és rurális kulturális elemekben rejlő öko- és falusi turisztikai lehetőségeket kívánja hasznosítani.
Szabó Melánia projektfelelős, a nagykárolyi egyesület elnöke úgy véli, ezeket a lehetőségeket üzletszerű és jövedelemkiegészítő, mintegy másodállású munkaként is lehet értékesíteni, és így munkahelyeket is teremtenek. „Ez a pályázati együttműködés fellendítheti a Szatmár megyében még szinte ismeretlenek számító faluturizmust, és számottevően járulhat hozzá a turisztikai iparág fejlődéséhez” – hangsúlyozta a turisztikai szakember.
Az előzetes tervek szerint a projekt keretében 10 tematikus turisztikai útvonalat építenének ki, közöttük olyanokat, mint a mesterségek útja, svábok útja, bor és pálinka útja, falusi csárdák és fogadók útja, illetve a térség híres személyiségeihez (Ady, Kölcsey, Kazinczy, Petőfi, Kaffka, Károlyi Gáspár, Károlyi grófok) kötődő emlékhelyeket érintő útvonalak. Csehi Árpád Szabolcs, Szatmár megyei tanácselnök lapunknak korábban elmondta a megyei önkormányzat azon terveit, amelyek a szatmári vidéki turisztikai látványosságok népszerűsítését célozzák, így ez a mostani pályázat a megyei vezetési politikában is partnerre talál.
Ennek értelmében a helyi specialitásként számon tartott szatmári szilvapálinka márkanevet levédetnék, és a néphagyományként is elismert pálinkakészítést fesztiválokkal, illetve tematikus kirándulásokkal tennék szélesebb körben ismertté. Ugyancsak kirándulásokkal és kiadványokkal reklámoznák a megyében található termálfürdőket, és a közelükben található történelmi borpincéket, így többek között Krasznabélteket és Szilágypért. Véron András, Tasnád polgármestere a Krónikának elmondta, a város bevételi forrásainak tetemes hányadát a turisták hozzák, így számukra kimondottan fontos minden, a térséget promováló törekvés. Az idén uniós forrásokból korszerűsített tasnádi termálstrand és környéke mellesleg kiváló lehetőséget kínál a faluturizmus kialakulásának. A város közelében fekvő falvakban ugyanis komoly hagyománya van a bortermesztésnek, és a máshol kihalóban lévő kismesterségeket is számos portán gyakorolják még.
A pályázat egyik fontos eleme az, hogy a turisztikailag eddig szinte ismeretlenek számító térségről videókat és internetes beszámolókat készítenek, bemutatva ezekkel a környéken meglátogatni érdemes célpontokat. Emellett a főbb látványosságokra, mint például a mezőpetri sváb tájházra, a forgalmasabb főutak mentén kihelyezett turistajelzésekkel hívnák fel az utazók figyelmét. Ugyanakkor a bemutatásra méltó helyszínekre többnyelvű információs táblák kerülnek majd, és a tematikus útvonalak mentén működő vendéglátó-ipari egységek üzemeltetői számára egységes marketingtervet és minőségbiztosítási rendszert dolgoznak ki, amellyel a magasabb színvonalú falusi vendéglátás kívánják garantálni.
A pályázat szakmai megbeszéléseinek egyébként a múlt héten Debrecen és Tasnád, a záróworkshopnak pedig július 6-án Létavértes biztosít helyszínt. A jövő hónap eleji egyeztető fórumra a magyarországi kisvárosba várják a térség érintett településeinek polgármestereit, kistermelőit, kézműveseit, vendéglátóit. A munkatervben vállalt fejlesztéseket idén novemberig kell kiviteleznie a három partneregyesületnek.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.