2010. augusztus 25., 10:032010. augusztus 25., 10:03
„Romániának azért fontos a magyar féllel való együttműködés, mert január elsejétől a magyar elnökség ideje alatt kerül újra az Európa Tanács napirendjére az EU új agrárpolitikája, és fontos a jó lobbi, hogy az új jogszabály kialakításánál a romániai érdekeket is figyelembe vegyék” – fogalmazta meg Tánczos.
Hozzátette: Magyarországnak viszont a jó szomszédi viszony ápolása mellett a román szavazatokra is szüksége van, amikor Brüsszelben a földmoratórium meghosszabbításáról szavaznak. Mint ismeretes, a földmoratórium nem engedi a nem magyar állampolgároknak, hogy földet vásároljanak Magyarország területén, ahhoz pedig, hogy ezt a rendelkezést meghosszabbítsák, a brüsszeli szavazáson nagy segítséget jelenthet a romániai támogatás, véli Tánczos Barna (balra). Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter (jobbra) bukaresti sajtótájékoztatóján leszögezte, nagyra értékeli, hogy Románia támogatja a magyarországi földmoratórium három évvel való meghosszabbítását. Ez azért fontos – mutat rá a tárcavezető –, mert az Európai Unióban a különböző álláspontok súlyát az is jelzi, hogy kik állnak mellette.
„A döntéshozók pedig mérlegelik majd, hogy ki áll Magyarország mellett ebben a kérdésben” – tette hozzá. A találkozón ugyanakkor más mezőgazdasági témák is szóba kerültek, s mint Tánczos Barna tájékoztatott, kiderült, hogy a két országnak teljesen egyeznek a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos érdekei. Példaként a kis- és közepes farmok, valamint a terület alapú támogatások fenntartását és a vidékfejlesztési pillérek továbbvitelét említették, mondván, ezeknek az elemeknek kell bekerülniük az új agrártörvényekbe. Tánczos Barna hangsúlyozta, az újonnan csatlakozott országok mezőgazdasági érdekei mások, mint például a francia vagy holland érdek, de támogatókat keresnek, lobbiznak, hogy szándékaikat érvényesíteni tudják. Tárgyaltak továbbá a közös európai agrárpolitikáról, amelynek a reformjáról szóló vita a jövő évi magyar soros EU-elnökség idejére esik.
Megállapodás született arról is, hogy Románia és Magyarország szorosabbra fűzi együttműködését az élelmiszer-biztonság területén. Fazekas Sándor elmondta: Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a gyenge minőségű termékek ne kerüljenek a piacukra, mert ezekkel nem tudják felvenni a versenyt a helyi termelők. A magyar miniszter bejelentette, hogy halászati kérdésekkel foglalkozó román–magyar munkacsoportot hoznak létre, amelynek a kétoldalú kapcsolatokban is fontos szerepe lesz, de jelentőségét növeli, hogy a közeljövőben sor kerül az EU halászati politikájának reformjára is.
A találkozón az ősz folyamán esedékes román–magyar együttes kormányülés programját egyeztették. Megtudtuk, a napirendi pontok közé három mezőgazdasági téma kerül be, az állattenyésztés, állatnemesítés és a halászat témakörben, ezeket a következő hónapokban dolgozzák ki részletesen.
A magyar vidékfejlesztési minisztérium, illetve a magyarországi kutatóintézetek egyaránt szívesen segítenek az erdélyi és partiumi gazdáknak és termelői egyesületeknek – jelentette ki tegnapi bukaresti látogatása alkalmával a Fazekas Sándor vidékfejlesztési tárcavezető a Krónika kérdésére, hogy számíthatnak a romániai magyar gazdák a minisztérium támogatására, vannak-e kilátásban együttműködési lehetőségek. Mint mondta, a kutatóintézetek megoszthatják tapasztalataikat, miközben az illetékes hatóságok a sikeres uniós pályázásban is segíthetnek a hazai gazdáknak. „Magyarország megkönnyítette a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit. A kistermelő ezentúl az élelmiszer-előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Erdélyben, valamint a Partiumban is szükség van a helyben megvásárolható, olcsó, jó minőségű élelmiszerekre. Itt is vannak helyi növények és állatfajok, amelyek régen részei voltak a fogyasztásnak, és amelyeket kiszorítottak az ipari cikkek, ezek népszerűsítésére és felfedezésére kell hangsúlyt fektetni. Az erdélyi gazdák ezen a téren is hasznosíthatják a magyarországi tapasztalatokat” – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
Benyújtotta a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a verespataki bányakitermelés beruházási tervét, illetve a környezetvédelmi hatástanulmányt a környezetvédelmi minisztériumhoz – jelentette be tegnap Borbély László szaktárcavezető a Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel folytatott megbeszélést követően tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a dokumentumok elemzéséhez szeptemberben látnak hozzá. Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor elmondta, Magyarország kérésére a budapesti kormány rendelkezésére fogják bocsátani a verespataki és csertési bányaprojekttel kapcsolatos információkat. „Számunkra nagyon fontos, hogy megkapjuk ezeket az adatokat. Csak ezek ismeretében tudjuk eldönteni, melyek legyenek a következő lépések” – fejtette ki Fazekas Sándor. Hozzátette: a magyar közvélemény is fokozottan követi a történéseket, főként a 2000-es nagybányai szerencsétlenség miatt. A találkozót követően Fazekas lapunknak elmondta, szóba került még a Duna–Tisza-kutatóintézet megalakítása, illetve a Révai természetvédelmi terület kérdéséről is tárgyaltak.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.