2009. május 29., 12:012009. május 29., 12:01
Kiderül a dokumentumból az is, hogy az uniós lakosság 7 százaléka nem tudta rendesen fizetni lakásának közüzemi számláit, 3 százaléka pedig a lakbért vagy a lakás törlesztő részletét. Ami a váratlan kiadások megengedhetőségét illeti, e tekintetben Lettországban és Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet: a lakosság 63 százaléka élt olyan háztartásban, ahol ez gondot okozott.
A skála pozitív végén két ország szerepel kézenfekvő módon – Svédország 18 és Dánia 19 százalékkal –, egy pedig némiképp meglepő módon: Portugália 20 százalékkal. A közüzemi számlák kifizetése Magyarországon okozott a legtöbbeknek nehézséget: a lakosság 18 százaléka élt ilyen háztartásban.
Ugyancsak 2007-ben az uniós lakosság 80 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek volt autója. A fennmaradó 20 százalékon belül nagyjából fele-fele arányban voltak olyanok, akik ezt nem engedhették meg maguknak, illetve akiknek más okból nem volt autójuk. Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának az autóvásárlást, Romániában volt a legmagasabb, 56 százalék.
A sorrendben ezután Lettország és Szlovákia után Magyarország következik, 23 százalékkal. Az uniós lakosság 68 százaléka élt olyan háztartásban, amelyben volt számítógép, 9 százalék pedig olyanban, ahol azért nem volt, mert nem engedhették meg maguknak.
Azoknak az aránya, akiknek a háztartása nem engedhette meg magának a számítógépet, Romániában 43 százalékot, Magyarországon 16 százalékot, míg Dániában, Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban 2 százalékot tett ki.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.