Nem adják fel. Több civil szervezet is küzd a Marosvásárhely–Jászvásár-sztrádáért, a politikum egy része is velük van - Forrás: Zi de Zi .com
Több fronton is sürgetik a Marosvásárhely–Jászvásár közötti, a Székelyföldön is áthaladó autópálya megépítését. A parlament törvényt alkotna, amely kötelezővé tenné a sztráda elkészítését, és Klaus Johannis államfő is síkra szállt a létesítmény mellett.
2018. október 28., 09:152018. október 28., 09:15
2018. október 28., 16:592018. október 28., 16:59
A Marosvásárhely–Jászvásár közötti, a Székelyföldön is áthaladó, A8-as elnevezéssel ellátott autópálya megépítésének kötelezettségét foglalná törvénybe az a többpárti törvénykezdeményezés, amelyről a héten tárgyalt a képviselőház közlekedésügyi bizottsága.
Benedek Zakariás, az RMDSZ szakpolitikusa elmondta, erre azért van szükség, mert a Cioloș-kormány ennek a sztrádának a megépítését 2023–2030-ra tűzte ki célul, azonban a munkálatokat hamarabb meg kell kezdeni. A képviselő továbbá rámutatott, hogy amennyiben a törvénytervezetet döntéshozó kamaraként szavazza meg a képviselőház és hatályba lép, akkor a szaktárcának kötelessége 30 napon belül elindítani az autópálya megépítéséhez szükséges dokumentáció beszerzési folyamatát. A tervek szerint jövő héten tűzik napirendre a tervezetet a képviselőházban.
Klaus Johannis államfő eközben csütörtökön az érdeklődés és a jövőkép teljes hiánya miatt bírálta a kormányt a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-autópálya és a többi jelentős infrastrukturális beruházás kapcsán. Az elnöki hivatal közleménye szerint ennek apropóját az adta, hogy Johannis fogadta a Moldva Autópályát Akar, az Együtt az A8-asért, valamint a Pro Infrastruktúra egyesületek képviselőit. A megbeszélésen a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-autópálya tervének helyzetéről esett szó, és annak a lehetőségét vizsgálták, miként lehetne kimozdítani a holtpontról.
Az államfő megerősítette, hogy támogatja a projektet, és leszögezte: felelősségteljes hozzáállást és egyértelmű határidők kitűzését várja a kormánytól az általa nemzeti prioritásnak nevezett projekt megvalósítása érdekében.
Annak kapcsán, hogy a Jászvásár és Târgu Neamț közötti szakaszt az állami és a magánszféra együttműködése révén kívánják megépíteni, az elnök azt mondta: az sem az Európai Bizottság, sem más illetékes európai intézmények tetszését nem nyerné el, mivel azt jelezné, hogy nem tekintik prioritásnak a beruházást.
Johannis méltatta a három szervezetnek a Marosvásárhely–Jászvásár-sztráda megépítése melletti elkötelezettségét, és fontosnak nevezte a civil szféra fellépését annak érdekében, hogy rávegyék a felelősöket az ország fejlődéséhez nélkülözhetetlen projektek megvalósítására. A három szervezet is sérelmezte, hogy a román hatóságok érdektelenséget mutatnak a beruházás iránt, és az autópálya hiánya okozta hátrányokat vázolták az északkeleti régió számára: a munkaerő elvándorlását, a versenyképesség és a beruházások számának csökkenését. Álláspontjuk szerint az autópálya megépítése jelentős mértékben hozzájárulna a hátrány ledolgozásához, közvetlen külföldi beruházásokat vonzana a térségbe, és a kapcsolat megteremtése új munkahelyeket is eredményezne.
A szociálliberális kormány korábbi nyilatkozatai és tervei alapján azonban nincs a láthatáron a Marosvásárhelytől Jászvásárig vezető sztráda, a korábbi célokat sutba vágva tavasszal azt jelentették, hogy kiírják a versenytárgyalást a Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatóságának elkészítésére, és jelezték: az Erdélyt Moldvával összekötő korábbi sztrádatervek nem jelentenek prioritást.
Az Economica.net gazdasági hírportál ugyanakkor hivatalos berkekből származó információkra hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy
A portál által idézett illetékes azt mondta, hogy az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) az Európai Befektetési Bankkal megkötött, PASSA elnevezésű tanácsadási megállapodás keretében elkészített tanulmányban négy, a Keleti-Kárpátokon átvezető útvonalat vettek górcső alá, ám csak a Brassó–Bákó közötti bizonyult ezek közül kifizetődő beruházásnak.
Vizsgálták még a Kolozsvár–Beszterce–Suceava, a Marosvásárhely–Târgu Neamţ– Jászvásár– Ungheni, a Marosvásárhely–Segesvár–Bákó távokat is. Mint kiderült,
aminek a hatékonysági indexe nagyobb mint 5 százalék, és ezzel ez az egyetlen variáns, amire európai uniós forrásokat lehetne lehívni. Az Economica információi szerint amúgy a Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni-sztrádán éves átlagban napi 3000 gépjármű közlekedne, ami több mint háromszor kevesebb, mint amivel az autópályáknál számolnak. Ugyanakkor számos természetvédelmi övezeten vezetne át, ami miatt soha nem kapta volna meg a környezetvédelmi engedélyeket – mondták el az idézett források.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!