Fotó: Boda L. Gergely
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem egyfajta regisztrációs adóként fog visszatérni idén a környezetvédelmi bélyegilleték, hanem egy olyan adó formáját ölti majd, amelyet valamennyi autótulajdonosra kivetnek, összegét pedig a gépkocsi károsanyag-kibocsátása határozza meg.
2018. január 03., 16:092018. január 03., 16:09
Erről Cristian Muntean, a Független Autószervizek Szövetségének (ASSAI) elnöke beszélt – az Economica.net gazdasági hírportál által idézett nyilatkozat a legfrissebb és a legkonkrétabb a témában.
– részletezte a terveket a szakember, aki a portál szerint közel áll az új adóról szóló tárgyalásokhoz. Példaként elmondta, az Euro 1-es, illetve az Euro-szabványoknak nem megfelelő autók adója lesz a legnagyobb, évi 200 euró körüli, miközben az Euro 5-ös vagy 6-os szabványnak megfelelő személygépkocsik tulajdonosainak évi 50 euró körüli összeget kell majd fizetniük. Ahogy újabb autók jelennek meg, úgy nő a régebbiekre kivetett adó.
Muntean rámutat, a körvonalazódó új szabályozás alapján hiába sietettek tavaly az emberek a bélyegilleték felfüggesztése nyomán mielőbb forgalomba íratni külföldről behozott használt autójukat, nem fogják megúszni az adózást, s
Amint arról beszámoltunk, Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a múlt év végén, a költségvetés szakbizottsági vitáján úgy nyilatkozott, hogy valamikor március-áprilisban érkezhet a gépjárművek bejegyzésekor kért környezetvédelmi bélyegilleték új formája, arról azonban, hogyan fog kinézni az új regadó, azt mondta, még ő sem tudja.
„A Környezetvédelmi Alap (AFM) költségvetését valamikor március-áprilisban fogadjuk el. Remélem, hogy addig meglesz a környezetvédelmi bélyegilleték helyettesítője, ami megfelel az európai irányelveknek” – idézte Gavrilescut az Agerpres hírügynökség. A miniszter azt mondta, szeretnék visszaszorítani a környezetszennyezést.
– szögezte le a zöldtárca vezetője, aki szerint a kibocsátott károsanyagnak kell meghatározónak maradnia.
Mint ismeretes, a regadót Románia 2007-es európai uniós csatlakozásakor vetették ki, az akkori kormány azt szerette volna elérni, hogy miután megnyílnak a piacok, az ország ne váljon az EU autótemetőjévé. Az Európai Bizottság azonban az adó újragondolására késztette a kabinetet, és bár azóta számtalan formában és számtalan név alatt újra és újra kivetették, a jogszabályokat Brüsszel vagy bíróságok megannyiszor elmeszelték, az államot pedig arra kényszeríttették, hogy térítse meg a befizetett összegeket.
A helyzet oda vezetett, hogy februártól teljesen felfüggesztették az adót, a kormány pedig sürgősségi kormányrendeletben írta elő, hogy az elmúlt tíz évben a regadó valamilyen formájában a lakosság által befizetett összegeket vissza kell adni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!