2012. június 14., 09:152012. június 14., 09:15
José Manuel Barroso tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalva a banki, illetve a fiskális unió kiépítését nevezte a javaslatok egyik elemének, megemlítve a szolidaritás elvének megerősítését. Jelezte azt is, hogy egyes lépések további szerződésmódosítást igényelhetnek.
„Olyan folyamatról van szó, amely hosszabb távon a tényleges gazdasági és pénzügyi unió teljes kiteljesedéséhez vezet” – mondta Barroso, hangoztatva, hogy Herman Van Rompuy uniós elnökkel közösen olyan jelentést kívánnak a kormányfők elé terjeszteni, amely a folyamat lépéseit is tartalmazza.
Hangsúlyozta: az euróövezeten belüli együttműködés erősítésének szükségességét az eurózónán kívüli államok is elismerik, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az ne vezessen megosztottsághoz a 27 tagállam között. Hozzátette, tiszteletben kell tartani az érintett tagállamok azon jogát is, hogy bizonyos szabályok érvényesítéséből kimaradhatnak. A tartós növekedés és a foglalkoztatás bővítésének összetevői szerinte a mély szerkezeti reformok, a tagországok szilárd pénzügyi háttere, továbbá nagyszabású uniós befektetések.
A legkonkrétabb javaslatok között Barroso megemlítette a nemrégiben bemutatott foglalkoztatási csomagot, az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének célzott növelését, az úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátását, továbbá az őszre tervezett új bankfelügyeleti és betétgarancia-előterjesztést és az uniós belső piac további egységesedését szolgáló újabb intézkedéscsomagot. Hangsúlyozta azt is, hogy az erőfeszítések eredményessége elsősorban a tagországokon múlik majd.
Ezért is kiemelten fontos szerinte a tavaly óta működő új együttműködési mechanizmus (európai szemeszter) érvényesítése a gazdaságpolitikák és nemzeti reformok összehangolására. A június 28–29-i brüsszeli csúcstalálkozón kiemelt téma lesz a 2014–2020 közötti uniós költségvetés is, amelyet Barroso kulcsfontosságúnak nevezett a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének szempontjából.
Nicolai Halby Wammen, az európai uniós ügyek dán minisztere, a soros EU-elnökség képviselője a vitában szintén azt hangoztatta, hogy a félév-záró állam- és kormányfői értekezlet fontos döntéseket fog hozni a növekedés és foglalkoztatás szempontjából. Mint mondta, egy átfogó csomagról tárgyalnak majd, amelynek elemei öszszességében milliós nagyságrendben teremthetnek munkahelyeket az EU-ban.
Ami a következő keretköltségvetést illeti, Wammen megerősítette, hogy eredeti célkitűzésének megfelelően a hónap végén a dán elnökség leteszi az asztalra azt a tervezetet, amely reményeik szerint a végső megállapodás valamennyi elemét tartalmazza már. Összegszerű javaslatot azonban az elnökség nem fog tenni – tette hozzá, megerősítve azt is, hogy a cél a teljes megállapodás elérése az év végére.
„Az új keretköltségvetéstől az remélhető, hogy jobban megfelel az Unió előtt álló mai és jövendő kihívásoknak, és nagyobb figyelmet szentel a növekedésnek és munkahelyteremtésnek” – fogalmazott a dán miniszter.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.