Javította az Európai Bizottság Románia gazdasági növekedési kilátásait, azonban az úgynevezett hitelcsere-törvény és a nagy költségvetési deficit okozta kockázatokra is felhívta a figyelmet csütörtökön kiadott téli prognózisában.
2016. február 04., 16:232016. február 04., 16:23
A gazdasági növekedést 0,1 százalékkal módosította felfelé a brüsszeli testület 2016-ra és 2017-re egyaránt, így 4,2, illetve 3,7 százalékos bővülésre számítanak, és szintén 0,1 százalékkal 3,6 százalékra javították a tavalyi év eredményét.
Lefelé módosították viszont a költségvetés hiányára vonatkozó becslést, így idénre 3 százalékot várnak a korábban prognosztizált 2,8 százalék helyett, miközben a deficit jövőre 3,8 százalékig mélyülhet az előzőleg előre jelzett 3,7 százalék helyett. A tavalyi évre 1,1 százalékra teszik a büdzsé hiányát, ami enyhe javulás a tavaly novemberi 1,2 százalékos előrejelzés után.
A brüsszeli szakértők az infláció gyorsulására számítanak az év második felétől, amelyet részben a fizetésemelések fognak táplálni. 2016-ra a brüsszeli testület az árak 0,2 százalékos csökkenésére számít, 2017-re viszont már 2,5 százalékos pénzhígulást vetítenek előre. Az előző jelentésben még idénre 0,3 százalékos árcsökkenéssel, jövőre pedig 2,3 százalékos drágulással számoltak.
A munkanélküliségi rátát az idei év végére 6,6 százalékra, jövőre pedig 6,5 százalékra teszik – ezek az adatok nem változtak az előző prognózishoz képest.
A fizetés helyetti teljesítésről szóló törvény kapcsán viszont azt mondják, hogy annak gyakorlatba ültetése a parlament által elfogadott verzióban óriási kockázat a makrogazdasági kilátások szempontjából, a visszamenőleges hatály pedig megingathatja a befektetők bizalmát, a hitelezést és a belső fogyasztást egyaránt.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői. Klaus Johannis államfő decemberben visszaküldte az úgynevezett hitelcseretörvényt a parlament elé újragondolásra – mint fogalmazott, a jogszabályra szükség van, azonban a döntéshozók által elfogadott verzió ahelyett, hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okozhat.
A jogszabálytervezetről kedden kellett volna tárgyalnia a szenátus jogi bizottságának, azonban a megbeszélést elhalasztották. Daniel Zamfir liberális párti képviselő, a törvény kezdeményezője azt mondta, hogy a bankok halogatása miatt volt szükség a halasztásra. A romániai banki munkáltatók egyesületének képviselői viszont azt állítják, hogy a pénzintézetek nem kértek halasztást, főként olyan körülmények között, hogy nem is hívták meg őket az egyeztetésekre, és nem is közölték velük a módosító javaslatokat.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!